A lap szerint a felmondások indokai között szerepelnek a kórházban uralkodó áldatlan állapotok, valamint az alacsony bérezés. A maradó sebészeknek a kialakult helyzet miatt nagyon sokat kell ügyelniük, januárban jelezték is a problémát a vezetőségnek, de megoldás még nem született. Az orvosok mára eljutottak oda, hogy nem akarnak tovább ügyelni, két hetet adtak a kórháznak a helyzet rendezésére.
A Magyar Nemzet megkereste a Szent János Kórházat is, de ezidáig nem érkezett válasz.
A hálapénz okozta problémákról korábban már lapunk is beszámolt, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) és a Szinapszis Kft. friss kutatásából ugyanis kiderült, hogy bár az orvosok 61 százaléka elutasítja a hálapénzt mint jelenséget, a jelenlegi rendszerben mégis úgy érzi, kénytelen elfogadni azt.
A kutatás emlékeztet arra, hogy az elmúlt három évben 194 ezer forintos orvosi átlagbért a kormány 260 ezer forintra emelte, ez a változás nem elegendő a hálapénz megszüntetéséhez. A megkérdezettek többsége (60 százalék) úgy vélte: önmagában a bérek emelése nem fogja megszüntetni a paraszolvenciát, s mintegy felük állította, hogy egyebek mellett az extra kórházi szolgáltatásokért való fizetés lehetőségére is szükség van a remélt változáshoz. Például az orvosok 60 százaléka támogatja, hogy az orvosválasztásért törvényben szabályozott módon díjat fizethessenek a betegek. A felmérésből azonban kiderült, hogy a betegek attól félnek, ha nem adnak pénzt, rosszabb ellátást kapnak.
A rezidensek az orvosokkal ellentétben kifejezetten magas arányban, 56 százalékban teljes mértékben elutasítják a hálapénzt a felmérés szerint.
Gaál Péter egészségpolitikai szakértő, hálapénz-kutató úgy látja: a hálapénz a rákfenéje a rendszernek, ezért ha ilyen támogatás van a megszüntetése mellett, amit a kutatás igazol, akkor az egészségpolitikának foglalkoznia kellene ezzel.
