A kormányfő azt mondta, hogy a jelenlegi uniós gazdasági ciklus lezárása után, 2020-ban a Magyarország akár évi 5 százalékkal is bővülhet. A szakember érvelése szerint hazánk növekedési potenciálja 2-2,5 százalékos, ennyi normál körülmények között mindig "benne van a gazdaságban." A miniszterelnök nem számol azzal - hangsúlyozta a Népszava érdeklődésére Németh Dávid -, hogy a lakosság fogyasztása, amely most a gazdaság egyik motorja a jövő esztendőtől ismét veszít a lendületéből. Nem támasztja alá Orbán Viktor jóslatát az sem, hogy tavaly a beruházások - éves összevetésben - 20 százalékkal estek vissza. A mostani gyenge beruházási eredményre számítani lehetett, hiszen a korábbi uniós forrásokból finanszírozott beruházások nagy része 2015-ben befejeződött, az új fejlesztések pedig tavaly még nem indultak el. 2017-ben azonban a beruházások mintegy 10 százalékos növekedésével lehet számolni: ezt elsősorban az uniós forrásokon alapuló beruházások, az alacsony tavalyi bázis, az építőipari fejlesztések, és az alacsony kamatkörnyezet is segítik.
Orbán Viktornak a keddi gazdasági évnyitón elmondott szavai felkeltették a külföldi média érdeklődését is. A nemzetközi sajtó azt idézi a magyar miniszterelnöktől, hogy az elmúlt időszak fejleményei bebizonyították: a túl nagy keveredés bajjal jár, valamint azt is, hogy a magyar társadalom etnikai karakterének megváltoztatása értéktelenebbé tenné, sőt káoszba taszítaná az országot. Ezt a kijelentést szembeállítják azzal, hogy a magyar gazdaság jelenleg munkaerőhiánnyal küzd, illetve azzal, hogy - hasonlóan sok más európai országhoz - társadalma vegyes etnikai hátterű. Furcsállták, hogy a rendkívül alacsony munkanélküliség és munkaerőhiány ellenére Orbán Viktor ellenzi az úgynevezett vendégmunkásprogramokat.
A miniszterelnök irányításával tudatosan és módszeresen teremtett a kormány dolgozói szegénységet, és most hirtelen úgy tesznek, mintha valami külső ellenségtől kellene megvédeni az „olcsó” magyar munkavállalókat – így reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség Orbán Viktor tegnapi kamarai felszólalására. A MASZSZ szerint határozottan és tényekkel tudják cáfolni azt a kijelentést, miszerint az iparkamara kezdeményezte először a bérmegállapodást.
