Kevés hálátlanabb feladat létezik az életben, mint az uniós forráselosztással is foglalkozó miniszterelnökségi államtitkárként kedd este elmagyarázni a joghallgatókból álló közönségnek, hogy Magyarországon valójában messze nem olyan súlyos probléma a korrupció, ahogy azt a közvélekedés tartja. Márpedig Csepreghy Nándor erre vállalkozott a Bibó Szakkollégium korrupcióról szervezett vitaestjén. Szerinte - mint azt a lapunknak adott interjúban is megfogalmazta - a Transparency International (TI) által közölt korrupciós indexek valójában nem a tényleges bűncselekmények arányát tükrözik, hanem az azzal kapcsolatos társadalmi felfogást, hangulatot.
Csepreghy meggyőződéssel állította: szerinte a médiában korrupciósként megfogalmazott ügyek 10 százaléka az, ami ténylegesen bűncselekmény. Ugyanakkor a közéletben a kormány mindenkori ellenzéke gyakran húzza elő a korrupciós vádat, ami Csepreghy szerint az ellenzék „szellemi tunyaságának” a terméke. "A föld alapú támogatások újraosztása például végső soron milliárdos veszteségeket hoztak Csányi Sándornak. De a földosztásoknál is jellemzően egy tucat ügy került a média érdeklődésébe, miközben 8700 parcellát osztottak ki országszerte" – példálózott az államtitkár, hogyan torzul az állampolgár felfogása az őt körülvevő országról.
Sőt, Csepreghy elmondásából kiderült: a gyanús ügyek csak egy kristálytiszta jéghegy csúcsain lévő kis porszemek. Így idézte a Korrupciókutató Központ Budapest megállapítását is, miszerint 2014-ben a teljes állami költésnek mindössze 0,5 százaléka esett a miniszterelnökhöz közelálló Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István, illetve az akkor még barátnak számító Simicska Lajos érdekkörébe sorolható 66 cégre. "Ha olyan erős lenne a korrupció akkor hogyan tudna a magyar gazdaság azokat a makroszámokat produkálni? Az EU-val hogyan tudnánk azokat az eredményeket elismertetni, hogy sokkal jobb a magyar gazdaság helyzete, mint korábban volt" - igyekezett kérdésekkel érvelni Csepreghy.
A vita másik két résztvevője Soproni Tamás, a Momentum Mozgalom alelnöke és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója voltak. Ligeti értékelése szerint bizonyos részterületeken ugyan eredményt ért el – így a rendőrségi korrupció felszámolásában vagy az online pénztárgépek a kiskereskedelem tisztulását hozták – azonban összességében Magyarország korrupciós helyzete gyorsuló ütemben romlik. A kormány pedig nem küzd a korrupció ellen, hanem kiváltja azt azzal, hogy olyan szabályokat léptet életbe, ami szabálykerülésre bátorítja a cégeket. Így például a kormány egyedi esetekre adhat felmentést kartelltilalom alól. Az ilyen döntések, jogszabályok hiteltelenítik a kormányt. A szakjogász szerint az sem igaz, hogy a korrupciós indexek „csak” hangulati elemekre épülnek. A Transparency például rendszeresen végez mélyinterjúkat a vesztegetésben érintett ágazatokban dolgozókkal, például onnan lehet tudni, hogy uniós finanszírozású projekteknél 20 százalék körüli a túlárazás mértéke. Márpedig Ligeti szerint az ilyen esetekben a túlárazás valójában sima lopást jelent, mivel az ilyen pénzeket egyszerűen zsebre vágják az ügyletet lebonyolítók.
Ligeti úgy látja: a vesztegetés már 2010 előtt is intézményesült Magyarországon, majd a kormányváltás óta ez a helyzet csak súlyosbodott, mára a bíróságok kivételével nincs olyan szervezet Magyarországon, amelyek ellen tud állni a végrehajtó politikai hatalom akaratának. Ugyanakkor a bíróságok csak azokkal az ügyekkel tudnak foglalkozni, amit az ügyészség számukra lehetővé tesz. „Valamiféle új nemzeti korrupcióellenes minimum kellene” – fogalmazott Ligeti.
Soproni Tamás Momentum-alelnök úgy látta: nagyon is fontos, hogy mit tart a közvélekedés a kormányról. Így valamilyen oka kell legyen annak, ha a közvélemény úgy látja egy kormányról, hogy az fél egy népszavazástól, vagy éppen Oroszország trójai falova. Az alelnök szerint mozgalma kiállna az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogkörének a megerősítése mellett. „Mi nem mondjuk azt, hogy a korrupció üldözése a nemzeti szuverenitás csorbítása lenne.” Szerinte indokolt lenne az OLAF-ot önálló nyomozati jogkörrel felruházni, továbbá lehetővé tenni számára, hogy nyilvánosságra hozza a megállapításait. Soproni úgy vélte, az egy téves politika amit a Fidesz követ, hogy valamiféle „nemzeti burzsoázia” kialakítása érdekében helyzetbe hoz bizonyos hazai vállalkozói köröket. A cégeket a teljesítménye, a minőségi munkája nyomán kell támogatni, nem pedig a politikai hatalomhoz való lojalitása alapján.
A korrupció csökkentését szolgálná az is, hogy mandátumkorlátozást vezetnének be, azaz politikai vezetők csak meghatározott ideig szolgálhatnák a közösséget bizonyos pozícióban, így a „túl sokáig” hatalmon lévők nem tudnak visszaélni a befolyásukkal, de a vagyonbevallások rendszerét is átalakítanák, így többek között skandináv mintára nyilvánossá és kereshetővé tennék az adóbevallásokat.