Az ökopárt megelőzően két kongresszusán is úgy határozott, hogy mind a 106 választókerületben saját jelöltet állítanak, és önállóan indulnak. Szél Bernadett és Hadházy Ákos társelnökök erre hivatkozva nemet is mondtak a szegedi polgármesternek, aki ennek ellenére nem tett le az együttműködés lehetőségéről.
Botka a múlt héten lapunknak is azt mondta: reménykedik abban, hogy a közös cél, a 2018-as kormányváltás melletti elkötelezettség szellemében az LMP vezető, csakúgy mint más kispártok is átgondolják majd elzárkózásukat. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje azt is kijelentette, hogy mindent megtesz azért, hogy programjával meggyőzze a lehetséges partnereket. Molnár Gyula szerint sincs szó semmi egyébről, mint a közös ügyek, így például a Paks2 beruházás kérdésében kezdeményezett népszavazás, vagy már, akár törvényalkotási kérdésekben való együttműködésről. Az MSZP elnöke határozottan cáfolta a kormánylap hírét: "tudtuk, hogy ezen a tárgyalásos úton lesznek kisebb és nagyobb aknák. Ez egy nagyon picike, nyilvánvalóan a zavarkeltés szándékával született akna, de könnyű kikerülni, hiszen semmiféle valóságtartalma nincs".
Molnár szerint nincs köze e kormánypárti sajtókampányhoz annak, hogy Botka László és ő ma mégsem találkoznak az Együtt vezetőivel. A szocialista miniszterelnök-jelölt eredetileg ezen a héten Juhász Péterrel ült volna tárgyalóasztalhoz, de technikai okokból ez a találkozó jövő hétre tolódik. A találkozó kapcsán kerestük Juhász Pétert, az Együtt elnökét, aki lapunknak megerősítette: semmiféle különösebb politikai oka nem volt a halasztásnak, nincs összeveszés, egyszerűen technikai okból egyeztetnek egy új időpontot.
Megírtuk: az LMP kemény elutasítása, a Demokratikus Koalíció sértődöttsége után a múlt héten az Együtt is közölte: nem tervezi, hogy közös választási listát állítanak 2018-ban más baloldali pártokkal, így főként az MSZP-vel, s egyelőre a Párbeszéd sem igazán tűnik "lelkesnek". Eredetileg az együttműködés lehetséges formáiról és kényszeréről kívánt ma egyeztetni Botka és Molnár az Együtt elnökével, Juhász Péterrel is. Kérdés azonban, a kispárt - illetve a kispártok - egyéni érdekei mit diktálnak, illetve hogy képesek-e a demokratikus erők záros határidőn belül lezárni a huzakodást. Nagyon úgy tűnik, hogy a baloldal választási együttműködésére csak akkor van esély, ha világos: a szakértők szerint a 2018-as voksolás élet, s halál kérdése lesz a számukra. Mindegyik közvélemény-kutató cég azt mutatja, hogy a Fidesz egyedül annyi támogatót tudhat maga mögött, mint az összes többi ellenzéki párt együttvéve: még a 2014-es - kétharmados győzelmet hozó - választás előtt bő egy évvel sem állt ilyen jól. Az ellenzéknek - a Jobbik nélkül természetesen - csupán együtt lehet esélye, még ha ez ma csekélynek látszik is.
Mi értelme van ilyen helyzetben a mandátumszimulációnak, vagy akár a politikai elemzésnek? Róna Dániel szerint a helyzet korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek lefesthető. A Corvinuson oktató politológus blogot indított, első bejegyzésében pedig a választási rendszer működésével foglalkozik. "A legnagyobb probléma, hogy a mai magyar választási rendszer nem pártsemleges. Nem arról van szó, hogy egyszerűen a győztesnek kedvez - mint minden egyéni választókerületi rendszer, például a brit is -, hanem a Fidesznek segít, még akkor is, ha nem a Fidesz a győztes" - fogalmazott lapunknak Róna. A politológus szerint az, hogy a baloldalnak több szavazatot kell szereznie ahhoz, hogy ugyanannyi mandátumot kapjon, mint a Fidesz, önmagában is mindent elmond a választási rendszer fonákságáról. Róna új mandátumszámítási-módszeréről itt olvashat.