"Ez nem svédasztal! Az európai jogszabályokat nem lehet tetszés szerint betartani" - háborgott Cecilia Wikström svéd liberális parlamenti képviselő az EU menekültügyi reformjáról szóló brüsszeli konferencián. A politikus azokra a felvetésekre reagált, amelyek szerint a menekültek tagállamok közötti elosztása csakis önkéntes felajánlásokon alapulhat. "Mi lenne, ha ezt a módszert kiterjesztenénk az EU költségvetésére, és az egyes országok például maguk dönthetnék el, mennyivel járulnak hozzá a közös kasszához? Az egymás iránti szolidaritásnak minden területen érvényesülnie kell" - összegezte véleményét az EU egyik nettó befizető országának képviselője. Wikström azért fakadt ki, mert a tagországok európai parlamenti és nemzeti parlamenti képviselőinek közös brüsszeli tanácskozásán sok felszólaló támadta a menekültek állandó és automatikus elosztására vonatkozó javaslatokat. Bár az EU menekültügyi reformjának szentelt konferencia egy sor egyéb jogszabálytervezet megvitatását is célozta, a hozzászólók nagy többsége a nemzetközi védelemre szoruló migránsok Unión belüli elosztásáról mondta el a véleményét.
A közép- és kelet-európai parlamenti képviselők szinte kivétel nélkül azt hangsúlyozták, hogy egyetlen uniós országra sem lehet rákényszeríteni a menekültek automatikus befogadását. Egy szlovák honatya elfogadhatatlannak nevezte, hogy brüsszeli bürokraták döntsék el, hogy a polgárok és a tagállamok milyen támogatást nyújtsanak a rászorulóknak. Egy észt képviselő szerint a menekültek kötelező szétosztása sértené az országok szuverenitását és alkotmányos előírásokba ütközhet. Jó néhány lengyel meghívott a migráció és a terrorizmus összefüggéseire mutatott rá, és kifejtette, hogy a Kelet-Európába áthelyezett menekültek túlnyomó többsége tovább áll.
Dimitrisz Avramopulosz migrációért is felelős uniós biztos felszólalása arról árulkodott, hogy az Európai Bizottság egyelőre kitart az eredeti javaslata mellett. E szerint ha egy EU-tagállamban váratlanul megugrik a menedékkérők száma, egy közösen megállapított elosztási mechanizmus alapján automatikusan áthelyeznék őket egy másik országba. Ez lenne az úgynevezett Dublini Rendelet reformja, amelyet máris heves bírálatok érnek. A tagállamközi egyeztetésekért felelős máltai soros elnökség képviselője amellett érvelt a konferencián, hogy a menekültügyi rendszernek a szolidaritáson és a felelősségvállaláson kell alapulnia. De azt is hozzátette, hogy a tagországokkal folytatott kétoldalú találkozókon sikerült valamelyes előrehaladást elérni a szolidaritás eltérő értelmezéséről.
