Noha ma a reménybeli partnerség jegyében folytatja tárgyalásait Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének és a vele "tandemben" tárgyaló pártelnöknek, Molnár Gyulának nincs egyszerű dolga. Az LMP kemény elutasítása, a Demokratikus Koalíció sértődöttsége után a múlt héten az Együtt is közölte: nem tervezi, hogy közös választási listát állítanak 2018-ban más baloldali pártokkal, így főként az MSZP-vel, s egyelőre a Párbeszéd sem igazán tűnik "lelkesnek". Pedig az együttműködés lehetséges formáiról és kényszeréről kíván ma egyeztetni Botka és Molnár az Együtt elnökével, Juhász Péterrel is. Kérdés azonban, a kispárt - illetve a kispártok - egyéni érdekei mit diktálnak, illetve hogy képesek-e a demokratikus erők záros határidőn belül lezárni a huzakodást.
Nagyon úgy tűnik, hogy a baloldal választási együttműködésére csak akkor van esély, ha világos: a szakértők szerint a 2018-as voksolás élet, s halál kérdése lesz a számukra. Mindegyik közvélemény-kutató cég azt mutatja, hogy a Fidesz egyedül annyi támogatót tudhat maga mögött, mint az összes többi ellenzéki párt együttvéve: még a 2014-es - kétharmados győzelmet hozó - választás előtt bő egy évvel sem állt ilyen jól. Az ellenzéknek - a Jobbik nélkül természetesen - csupán együtt lehet esélye, még ha ez ma csekélynek látszik is.
Mi értelme van ilyen helyzetben a mandátumszimulációnak, vagy akár a politikai elemzésnek? Róna Dániel szerint a helyzet korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek lefesthető. A Corvinuson oktató politológus blogot indított, első bejegyzésében pedig a választási rendszer működésével foglalkozik. "A legnagyobb probléma, hogy a mai magyar választási rendszer nem pártsemleges. Nem arról van szó, hogy egyszerűen a győztesnek kedvez - mint minden egyéni választókerületi rendszer, például a brit is -, hanem a Fidesznek segít, még akkor is, ha nem a Fidesz a győztes" - fogalmazott lapunknak Róna. A politológus szerint az, hogy a baloldalnak több szavazatot kell szereznie ahhoz, hogy ugyanannyi mandátumot kapjon, mint a Fidesz, önmagában is mindent elmond a választási rendszer fonákságáról.
Molnár Gyula MSZP-elnök és Majtényi László köztársasági elnökjelölt is példásnak nevezte Győrben azt az összefogást, amellyel "a demokratikus ellenzéki pártok" támogatják Majtényit. Molnár hangsúlyozta, hogy ez az összefogás történelmi pillanat, s reményei szerint idővel erősödni fog az a gondolat, hogy a közös cél érdekében félre kell tenni az ellentéteket az ellenzéki pártok között. A közös célnak a 2018-as választás megnyerését jelölte meg. Álláspontja szerint nem helyes, ha "a pártpolitika felé csúszik az elnök személye", s Majtényi Lászlóval olyan köztársasági elnököt szeretnének adni Magyarországnak, akivel azon tudnak együtt dolgozni, hogy legyen "negyedik köztársaság".
Róna a 2014-es parlamenti választás egyéni választókerületi eredményeiből kiindulva mandátumbecslő modellt fejlesztett ki. Ez megmutatja, hogy a pártok feltételezett szavazataránya, milyen mandátumeloszlást eredményezne. A 2010-es és 2014-es választások előtti előrejelzések, illetve a veszprémi és a tapolcai időközi választás alapján úgy tűnik, hogy a Fidesz támogatottságát jelentősen - a szakember becslése szerint 5-6 százalékkal - felülmérik a közvélemény-kutatók. "A kormánypárt híveinek nincs okuk a rejtőzködésre, hiszen nagy többségben vannak" - magyarázta Róna, hozzátéve: az is intő jel lehet a Fidesz számára, hogy a teljes népességben - és különösen a bizonytalanok között - többségben vannak azok, akik kormányt szeretnének váltani, csak sokan közülük (még) nem találtak megfelelő alternatívát.
A számítás abból indult ki, hogy a baloldal valamilyen formában együtt indul (természetesen ezek a feltevések egyáltalán nem biztos, hogy bekövetkeznek: ezért hívjuk ezt mandátumbecslésnek), illetve hogy a Fidesz, a Jobbik és a baloldal mellett a parlamentbe bejut még egy kisebb párt a baloldalról (ez lehet az LMP, az Együtt, de akár a Momentum is, ám több kis párt bejutására aligha van esély). Róna mandátum-kalkulátora a választókerületekben született korábbi eredményeket veszi alapul. Tehát figyelembe veszi az olyan sajátosságokat, hogy a baloldal várhatóan akkor is tud győzni több budapesti körzetben (Angyalföldön biztosan), ha a Fidesz országos előnye tetemes, akár 20 százalékos. Vagy hogy a Fidesz egy szoros országos állásnál is simán elviszi a Bács-Kiskun, Vas vagy Győr-Moson-Sopron megyei körzetek többségét. Róna ezek alapján arra jutott, hogy a Fidesznek valószínűleg akkor lesz kétharmada, ha a Jobbikot legalább 19 és a baloldalt is legalább 19 százalékkal előzi meg. Ha a kettőből az egyik nem teljesül, akkor nincs kétharmad.
A mandátumbecslés szerint a biztos abszolút többséghez 106-ból nagyjából 67-70 egyéni körzetet kell a Fidesznek megnyernie (ez a többi pártra is igaz). A mostani kutatások szerint ez egyáltalán nem lehetetlen, a Fidesz előnye a pártválasztók között minden cégnél 20 százalék fölött van, a Mediánnál januárban 32 százalék volt az előnye a baloldallal, 40 a Jobbikkal szemben. A Fidesznek akkor lesz abszolút többsége, ha a baloldalt legalább 5 és a Jobbikot legalább 7 százalékponttal múlja felül. Egyenlő mandátumarányra lehet számítani a Fidesz és a baloldal között, ha a baloldal 2-3 százalékponttal több szavazatot kap - a Fidesz és a Jobbik között pedig akkor, ha a Fidesz kap egy százalékkal többet, mint a Jobbik. A baloldalnak akkor lesz abszolút többsége, ha 10 százalékkal megelőzi a Fideszt (a Jobbik 25 és az LMP/kisebb párt 6 százalékon tartása mellett) - a Jobbiknak pedig akkor, ha 5 százalékkal megelőzi a Fideszt (a baloldal 25 és az LMP/ kisebb párt 6 százalékon tartása mellett).
Ezek a forgatókönyvek azonban jelenleg nagyon távolinak tűnnek. Arra a kérdésre, hogy a koordinált jelöltállítás, vagy a közös lista lehet-e az ellenzék "csodafegyvere" 2018-ban, a politológus azt mondta:"az, hogy ennyire ez a központi téma a baloldali pártok kapcsán, az nagyon nem tesz jót nekik". Róna szerint néha az ellenzéki politikusok sem mérik fel helyesen az esélyeiket. Vona Gábor még pár napja is azt nyilatkozta, hogy csak azzal lenne elégedett, ha a Jobbik egy százalékkal megelőzné a Fideszt, különben lemond - márpedig ez az előzés teljesen valószínűtlennek tűnik most. A baloldalon pedig az illúziók helyett inkább a kishitűségnek vannak jelei, egymást is gyakran azzal vádolják a baloldali politikusok, hogy nem érdekeltek a kormányváltásban - nyilvánvalóan abból a megfontolásból, hogy "a Fideszt úgysem lehet legyőzni". Pedig könnyen lehet, hogy sokkal inkább az ilyen beletörődő hozzáállás, mintsem a választási matematika az, ami bebetonozza a Fideszt.
