A munkanélküliség mindössze 5,4 százalékos, a gazdasági növekedés pedig meghaladja a két százalékot, s az egy főre jutó GDP 8 százalékkal magasabb, mint Németországban. A németalföldi államban azonban az Európai Központi Bank (EKB) mentőcsomagjai nem túlzottan népszerűek. Mark Wall, a Deutsche Bank vezető közgazdásza a Die Weltnek elmondta, a döntés arra vezethető vissza, hogy a parlamenti pártok ki akarják fogni a szelet a jobboldali, populista Szabadságpárt (PVV) vitorlájából a március 15-i parlamenti választás közeledtével.
Geert Wilder tömörülése ugyanis nemcsak muzulmánellenes, hanem kilépne az euróövezetből, illetve az EU-ból is. A parlamenti döntés azonban bizonytalanságot szülhet a piacokon, hiszen Hollandia az euróövezet legstabilabb államai közé tartozott. A Sentix kutatóintézet 4,25 százalékra becsüli annak az esélyét, hogy Hollandia búcsút int az euróövezetnek. Ez az érték eddig egy százalék alatt volt.
Charles Gave, a GK Research elemzője szerint fontos jelzésnek tekinthető, ha az Európa egyik legbékésebb nemzetének tartott hollandok is kezdik elveszteni türelmüket Európa konstrukciójával kapcsolatban.
A hangulatot a Brexitet megelőző nagy-britanniai helyzethez hasonlította. A most zajló választási kampány egyik fontos eleme a menekültválság. Ez azért is kényes téma, mert Hollandiában a népsűrűség igen magas, átlagosan 409-en élnek egy négyzetkilométeren, a külföldiek aránya pedig 22 százalék.
A közvélemény-kutatások szerint két héttel a parlamenti választás előtt továbbra is a PVV vezet a kormányzó liberális VVD előtt. A PVV-nek általában jobb eredményeket mérő Peil iroda múlt hétvégi felmérése szerint Wildersék négy mandátummal szerezhetnek többet Mark Rutte kormányfő pártjánál, ez azonban messze nem lesz elég a kormányalakításhoz.
