A miniszter kiemelte: Nagy-Britanniával egy olyan tagállam hagyja el az uniót, amelynek fontos az önrendelkezés. A Brexitet illetően a magyar tárgyalási pozíció szerint olyan megoldás kell, amely jó Nagy-Britanniának, az EU-nak és a közép-európai országoknak is - vélekedett.
Úgy látja, "a baj jele", hogy az EU-t elhagyja egy ország. Annak, hogy mikor és hogyan távozik Nagy-Britannia, vannak költségvetési és politikai konzekvenciái, és egy másik, nem tisztázott kérdés, hogy az EU jelenleg hatályos költségvetésére milyen hatása lehet a Brexitnek - mondta.
A tárcavezető közölte: Nagy-Britannia lesz az egyik legnagyobb unión kívüli kereskedelmi partnerünk, ezért nem lehet közömbös, milyen feltételekkel zajlik le a Brexit. Remélhetőleg mindez lehetőséget teremt a dolgok újragondolására, új kezdet lehet. Vissza kell térni a Lisszaboni Szerződéshez, nem érdemes azon túlterjeszkedni, mert az vitákat gerjeszt - vélte.
Lázár János közölte: tavaly elkezdődött az egyeztetés a 2020 utáni uniós költségvetésről. Az előző költségvetésről Magyarország nagyon jól tárgyalt, és az a cél, hogy most is megmaradjanak az uniós források - magyarázta. Hozzátette: a felzárkózást és a mezőgazdaságot segítő forrásokról van szó.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a napirenden lévő kötelezettségszegési eljárások elsősorban a hatósági árszabásra, a termőföld kérdésére és kereskedelempolitikai kérdésekre vonatkoznak.
Arra is kitért, hogy Magyarország 2004-ben az Európai Bizottságban jó pozíciókat, beosztásokat szerzett meg, és ugyan a bizottsági tisztviselők nem nemzeti érdekeket képviselnek, de nem mindegy, hány magyar szolgál ott. A közeljövőben magas beosztású magyarok hagyják el a testületet nyugdíjazásuk miatt, és az ország érdeke az, hogy sikerüljön magyaroknak bekerülni az apparátusba, de ez nem egyszerű - mondta.
Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár az ülésen elmondta: 2016-ban olyan válságsorozat állította az EU-t kihívások elé, amely ma is folytatódik. Az uniónak csak részben sikerült a gazdasági-pénzügyi válságra fenntartható, életképes megoldásokkal előállnia, és nem lehet még azt mondani, hogy a gazdasági válság elmúlt volna - jelentette ki.
Úgy vélte, ehhez jött egy súlyos biztonságpolitikai válság: az ukrajnai helyzet, amelyre szintén nem sikerült megnyugtató választ adni, és megromlott az EU és Oroszország kapcsolata. 2015-től elkezdődött a súlyos, precedens nélküli migránsválság is, amelynek a végét még nem lehet látni - közölte. Hozzátette: mindezt tetézte, hogy tavaly az EU egyik legerősebb tagállama, Nagy-Britannia úgy döntött, elhagyja az uniót.
Takács Szabolcs Ferenc hangsúlyozta: Magyarországnak olyan politikát kell folytatnia, amely megfelel a magyar emberek érdekeinek. Pozitívumként értékelte, hogy további eredményeket értek el "a magyar gazdaságpolitika objektív európai megítélésében".
Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár kifejtette: a 2014-2020-as időszakban 11 célterületre biztosítanak uniós forrásokat, így például kutatás-fejlesztésre, infokommunikációs fejlesztésekre, a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére, közlekedésfejlesztésre, vidékfejlesztésre, oktatásra, környezetvédelemre és a közigazgatás fejlesztésére. Jelenleg 396 nyitott felhívás van, és az év végéig a rendelkezésre álló források 85 százalékáról már döntenek a tervek szerint - közölte.
Lázár János a bizottság jobbikos alelnöke, Bana Tibor uniós források kifizetésére vonatkozó kérdésére elmondta: az elmúlt időben változásokat léptettek életbe a pályázatok elbírálásánál, hogy hatékonyabb legyen a rendszer.
Csöbör Katalin (Fidesz) és Tukacs István (MSZP) a Brexitről érdeklődött. A tárcavezető közölte: mindannyian az egységben vagyunk érdekeltek, de jó lenne, ha Magyarország és a visegrádi csoport álláspontja is figyelmet kaphatna. Jelenleg a korábbinál erősebb német-francia együttműködés körvonalazódik Európában - vélekedett.
Takács Szabolcs Ferenc a migrációs helyzetről kérdező Firtl Mátyás (KDNP) kérdésére kifejtette: a migrációs jelenség még csak az elején tart, és folyamatosan változik, ki hogyan vélekedik róla. A magyar álláspont viszont nem változott, az konzekvens, elvi alapú megközelítés, de arra valószínűleg kevés az esély, hogy a bizottság elismerje: Magyarországnak a kezdetektől igaza volt, bár erre nem is törekszik az ország - fogalmazott. Úgy vélte, olyan mechanizmusra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy már az EU határain kívül megkezdődjön az ellenőrzés.