A tavaly november és az idén január közötti időszakban a KSH mindössze 198 ezer munkanélkülit tartott nyilván, ami 4,3 százalékos rátának felel meg. Ennél jobb mutatókkal kontinensünkön csak Németország és Csehország rendelkezik, ám a valódi helyzet ennél sokkal kedvezőtlenebb Magyarországra nézve. Az Egyesült Államokban egyébként a 4,5 százaléknál vonták meg a teljes foglalkoztatottság mércéjét. Magyarország ugyan ezt már meghaladta, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a közel 200 ezer munkanélküli mellett jelenleg 117 ezren külföldi telephelyeken dolgoznak, őket a foglalkoztatottak közé sorolják. Emellett alig kevesebb a közmunkás - a Portfolió internetes portál megítélése szerint a bújtatott munkanélküli - mint amennyi a statisztikákban szerepel. Ha mindezeket beszámolnánk az állás nélküliek táborába, akkor 11,3 százalékra nőne a munkanélküliek aránya, ami a hivatalos statisztika szerint csupán 4,3 százalék.
Nehéz felmérni a lakosság munkaerőpiaci helyzetét - említette meg lapunk érdeklődésére Adler Judit. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője emlékeztetett arra, hogy az az általános gyakorlat, hogy az adatgyűjtők megkérdezik a kijelölt családokat: a munkavállalási korú tagjaik kinek milyen a munkaügyi státusza. Abban az esetben, ha a hozzátartozó esetleg téved, akkor a téves adat kerül be az adatsorba.
A legnagyobb hazai munkaerő-tartalék az "államban van" - erről Lázár János beszélt egy múlt hétvégi, debreceni gazdasági rendezvényen. A kancelláriaminiszter utalt arra, hogy ma Magyarországon 4,4 millió munkavállaló van, számuk decemberben 137 ezerrel nőtt, és nem a közfoglalkoztatottak körében. Közülük 1-1,2 millióan az államtól kapja a fizetésüket, ami elég nagy terhet jelent. Lázár hozzátette: a következő öt évben “keményen csökkenteni kell” az állami munkavállalói létszámot.
A kormánynak célja az is, hogy “jelentősen csökkentse a közfoglalkoztatottak számát piaci munkahelyekkel” - jelentette ki a miniszter. Lázár János tarthatatlannak nevezve, hogy mintegy egymillió munkavállaló minimálbéren van bejelentve az országban.
Ugyanakkor Cseresznyés Péter, a gazdasági tárca foglalkoztatásért és képzésért államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy még egy kis időnek el kell tellenie ahhoz, hogy a tavaly az év végén megkötött bérmegállapodás eddigi tapasztalatait leszűrjék. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a munkahelyvédelmi akció 2013-as indulása óta mintegy 500 milliárd forint maradt a munkaadóknál, 2016-ban a programban körülbelül 900 ezer munkavállaló dolgozott.
Magyarország - a többi közép-kelet-európai országgal karöltve - tárgyalásokat kezdett az Európai Unióban, hogy az olyan a külföldi munkavállalókkal szembeni hátrányos megkülönböztetéseknek elejét vegye, mint amilyenre Ausztria - a többi között - a magyarokkal szemben is készül - mondta lapunk érdeklődésére Cseresznyés Péter. Egy januári konferencián is szóba került, hogy egyes tagállamok a munkaerő foglalkoztatásánál különbséget kívánnak tenni a hazaiak és a külföldiek között, főként a munkaadók által fizetendő bérterheket illetően. Erről a szándékról a Népszava is beszámolt, az államtitkár reménykedik az egyenlő bánásmód fennmaradásában.
A gazdasági tárca lapunk kérésére közölte, hogy 2016 során alig több mint 6 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki Magyarországon harmadik országból érkező munkavállalók részére, holott a kvóta 49 ezer főről szól. Az Európai Unióból munkavállalási céllal 10553-an érkeztek hozzánk.
