- Fordulat a Balkán szívében

Macedónia is azon európai országok közé tartozott, ahol a ma oly sokat emlegetett „új világrend” uralkodott éveken át. Nikola Gruevszki igyekezett elhallgattatni az ellenzéket, mindenre kiterjesztette hatalmát, látványos beruházásokat tett, ám a közbeszerzés fogalma ismeretlen volt az országban. Ugyanakkor a kormányhoz hű oligarchák gyanúsan gyorsan gyarapították vagyonukat. A VMRO-DPMNE számára létkérdés volt, hogy megalakítsa az új kormányt.

Csakhogy a párt mindez idáig nem tudta létrehozni az új kabinetet, így Gjorge Ivanov jobboldali elnök – nagy sajnálatára – a Macedón Szociáldemokrata Uniónak (SDSM) adta a kormányalakítási megbízást, amely a párt elnökét, Zoran Zaevet jelölte kormányfőnek. A tömörülésnek – látszólag legalábbis - sikerült biztosítania a parlamenti többséget az új törvényhozásban (a voksolást tavaly december 11-én rendezték meg). „Megtiszteltetés, hogy megkaptam a lehetőséget egy új, demokratikus kormány létrehozására. A kabinet egy 11 évig tartó rezsim után jöhet létre” – közölte Zaev, aki még pénteken még úgy foglalt állást, két hét alatt lesz képes új kormányt felállítani.

A macedóniai kormányalakítás során a múlt péntek jelentette az áttörést, amikor az albán kisebbség tömörülése, a Demokrata Unió az Integrációért (DUI) jelezte, hogy a szociáldemokratákat támogatják. A párt szóvivője, Bujar Osmani azonban azt is közölte, hogy a megbeszélések folytatódnak, s az elkötelezettségük még mindig nem jelenti véglegesen az új kormány létrejöttét. A párt ugyanakkor azt is közölte, nem akarja, hogy még sokáig fecséreljék az időt. Az, hogy majdnem három hónappal a voksolást követően sem jöhetett létre az új kabinet, megfigyelők elsődlegesen a DUI határozatlanságára vezetik vissza, Az albán tömörülés ugyan 2008 óta Gruevszki tömörülésével fogott össze, a DMRO-DPMNE sorozatos botrányai miatt az albán kisebbség nagyobb része már aligha örült volna egy ilyen házasságnak.

Az országban 61 képviselői helyre van szükség a kormányzáshoz. Mivel a DUI tíz mandátumra tett szert a tavalyi voksolás során, a szociáldemokraták és e tömörülés együttesen még csak 59 képviselői helyre tenne szert. Ugyanakkor a két kisebb albán tömörülés, a Besa Mozgalom és a Szövetség az Albánokért már korábban elkötelezte magát a baloldali tömörülés mellett. Így ha a DUI véglegesen úgy dönt, a következő kabinet tagja lesz, az új kormány 67 képviselőre támaszkodhatna a 120 tagú törvényhozásban. Hírek szerint az albán pártok döntésében oroszlánszerepe van Edi Rama albán miniszterelnöknek, aki januárban vette rá e tömörüléseket arra, hogy az SDSM-et válasszák.

A VMRO DPMNE nem hajlandó egykönnyen belenyugodni az új helyzetbe. Arra figyelmeztetett, hogy „feszültségek” várnak az országba, ha a szociáldemokraták a három albán párttal szövetkeznek. Gruevszkiék azzal vádolják az SDSM-et, hogy nem veszik figyelembe Macedónia nemzeti értékeit, s a DUI pedig azzal a feltétellel léphet be az új kabinetbe, hogy kiterjesztik az albán nyelv használatát szerte Macedóniában. Mindez arra is utal, hogy a kisebbségek ellen szítja majd a hangulatot a jobboldali politikai erő.

A VMRO-DPMNE tényleg nem válogatott az eszközökben kormányzása alatt. Az állami médiahatóság tagjainak nagy részét a kormány nevezte ki. A testületnek nagy hatalma van, hiszen dönthet a sugárzási engedélyek meghosszabbításáról, vagy éppen elutasításáról. A kabinet módszereire jellemző, hogy 2011-ben befagyasztották az A1 ellenzéki csatorna bankszámláit, adócsalásra hivatkozva. Több ellenzéki párt tiltakozásul kivonult a parlamentből.

A kabinet mindenre rátette a kezét, amit csak elér. Gruevszkit sokan despotizmussal vádolják, s azzal, csak azért írt ki 2011-re előrehozott választást, hogy még tovább stabilizálja hatalmát. Ugyanakkor már a 2008-as választás után is hallani lehetett olyan hangokat, amelyek szerint szabálytalanságok sora történt.

2015 februárjában aztán Zoran Zaev, a Macedóniai Szociáldemokrata Unió (SDSM) elnöke, azzal vádolta meg Grujevszkit, hogy újságírók, papok, ellenzéki politikusok lehallgatását rendelte el. Később bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a kormányzat rendszeresen nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra, s az egyes ítélethozatalok előtt egyeztet a bírákkal. Zaev arra is utalt, hogy kormány csalt a 2014-es parlamenti választások során. A szkopjei kabinet erre úgy reagált, hogy a hangfelvételeket „külföldi titkosszolgálat” vette fel, s semmi törvénytelenséget sem bizonyítanak. Szkopje tavasszal felvonulási tereppé vált. Hol az ellenzék, hol a kormánypárt hívei vonultak az utcára. Miután polgárháborús helyzet kezdett kialakulni, az EU is bekapcsolódott a rendezésbe, visszafogottságra intve a feleket. Johannes Hahn bővítési biztos jelentette be, hogy a pártok, megegyeztek az idő előtti voksolás részleteiben.

Úgy tűnt, minden a tervek szerint halad, ám a VMRO-DPMNE csak látszólag tartotta magát a megállapodás pontjaihoz. Valójában továbbra is megőrizte pozícióit a hatalomban, igazi kompromisszumot nem kívánt tenni az ellenzéknek. Tavaly év elején aztán úgy látszott, kudarcba is fullad az uniós közvetítés. Miután az EU és az Egyesült Államok is ráförmedt Szkopjéra, végül sikerült mégiscsak kompromisszumot kötni. Ha megalakul az új kabinet, kérdés, mennyi idő alatt képes úrrá lenni a helyzeten. Az államigazgatás ugyanis tele van Gruevszki embereivel.