Gyakorló apa lévén, személyesen érdekelt vagyok a játékországi viszonyok alakulásában. S miután tudom, hogy nem vagyok egyedül, ezennel közhírré teszem, amit megtudtam. Az utolsó hír, amelyet a közelmúltban erről olvastam, az volt, hogy megszűnt a Játéktervező Intézet. Ezen a nyomon indultam el. A Könnyűipari Minisztériumban elmondották, hogy a »központosított játéktervezés« valóban megszűnt, de a játék-felülbíráló bizottság továbbra is működik. Ez a bizottság dönt arról, milyen játékokat készíthet a rengeteg gyár, szövetkezet, kisiparos. (Mert körülbelül száz vállalat foglalkozik játékgyártással, köztük a Lemezárugyár és a Beloiannisz.)
A játék-felülbíráló bizottság - amely előtt egyébként jelenleg egyetlen játék sincs - megnézi, hogy az új játék mennyire higiénikus, ötletes, szórakoztató, nevelő. Felkutatja, milyen típusú játékokat keres a vásárló, s ennek alapján milyen irányba fejlődjék a játékgyártás. Minden új játék tervét vagy prototípusát tömeggyártás előtt be kell mutatni engedélyezésre a bizottságnak.
- Kik a tagok? - kérdeztem Csillag Györgytől, a bizottság titkárától.
Elmondta, hogy a Könnyűipari Minisztériumon kívül az Egészségügyi, a Művelődésügyi, a Belkereskedelmi Minisztérium, a Gyermeklélektani Intézet, a Pedagógus Szakszervezet, az Iparművészeti Tanács, a játék nagy- és kiskereskedelem vállalatainak egy-egy delegáltja vesz részt a bizottság munkájában. Esetenként meghívják a gyártó vállalat képviselőjét, valamint egy-egy játékbolt vezetőjét is. Ha rám hallgatnak, meghívnak néhány pesti »srácot« is, azok majd megmondják, hogy milyen a játék. Esetleg mindjárt el is rontják.
