Ebben a pillanatban semmiféle kötelezettsége nincs Magyarországnak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) felé, ugyanis csak akkor kellene kártérítést fizetnünk a grémiumnak, ha elnyertük volna az olimpiarendezést, a pályázati szakaszban nincs ilyen kötelezettség - mondta lapunk kérdésére Lázár János a Kormányinfón. Arról is érdeklődtünk, mely létesítményeket építik meg olimpia nélkül is, erre a Miniszterelnökség vezetője úgy felelt: a kormány Szabó Tünde sportállamtitkárt bízta meg annak eldöntésével, mely beruházásokat kell folytatni, s mit kell elfelejteni. Annyi biztos, a 2020-ban részben nálunk rendezendő labdarúgó Európa-bajnokságra készülő, új Puskás Ferenc Stadion megépül - 192 milliárd forintért. Ezzel az eredeti terv majdnem ötszörösénél tart a stadion ára, hiszen 2011-ben még 40 milliárd forintról indult a beruházás, a legutóbbi, máig érvényes ígéret pedig úgy szólt, 105 milliárd lesz a végösszeg.
Elszórt milliárdok
Hogy a jövő szerdán visszavonni tervezett olimpiai pályázat eddig is horribilis összeget emészthetett fel, azt jelzi: a kormány által megrendelt PricewaterhouseCoopers (PWC) olimpiai megvalósíthatósági tanulmánya még úgy számolt, hogy összesen 10 milliárd forintba kerül majd a pályázat. Noha a kabinet és az olimpiai pályázatot intéző Budapest 2024 Nonprofit Zrt. sem hajlandó elárulni, eddig pontosan mire és mennyit költöttek el, annyi biztosan tudható: a keretösszeget az eredeti 10 milliárdról időközben körülbelül 30 milliárdra emelték. Ennek java részét pedig sajtóhírek szerint már elköltötték, lekötötték.
A főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tulajdonában lévő Budapest 2024 Nonprofit Zrt. szerződéseit tavaly ősszel a Népszabadság hozta nyilvánosságra. Addigra a vállalkozás 6,5 milliárd forintot költött a pályázatra. (Ebben ráadásul nem is szerepel az: a hatástanulmányok elkészítésére 480 milliót kapott a PWC, s ez a cég felelt a pályázati kérdőívért is, 240 millióért.) Ahhoz egyébként, hogy Budapest egyáltalán pályázhasson a 2024-es játékokra, eleve legalább 77 millió forintnyi eurót kellett befizetni a NOB kasszájába. Kiderült, jutott jelentős megbízás az FTC Zrt. vezérigazgató, Orosz Pál cégének, a Humán Telex Kft.-nek, valamint a Media Insight Médiaügynökség Kft.-nek is: ezek közösen reklámozták az olimpiát, 1,3 milliárd forintos keretből - igaz, ezt vélhetően még nem költöttek el egészen. Emellett 2016 végén a Humán Telex a Mindshare Médiaügynökség Kft.-vel közösen nyert további 4 milliárd forintos keretet, hogy megtervezzék és levezényeljék a "Társadalmi párbeszéd az olimpiáért" 2017-es kampányait.
Az állam vásárolt ingatlant is az olimpiai beruházásokhoz kapcsolódóan: Orbánék 2014-ben vették meg több mint 16 milliárdért azt a céget, amely a leendő olimpiai atlétikai stadion területének tulajdonosa. Emellett a kormány az olimpiai pályázatra hivatkozva még decemberben határozott arról, hogy 4,2 milliárdot ad különböző sportszövetségeknek.
Becslések szerint tavaly ősz óta legalább másfél milliárddal nőtt, azaz úgy 8 milliárd forintra emelkedhetett az olimpiarendezés tervezésére már elköltött összeg, a hvg.hu számításai szerint viszont már 10 milliárdnál is többnél tartunk.
Megrettent a Fidesz
FOTÓ: Vajda József/Népszava
A "kudarcos hangulatú" kormányülés után Lázár az olimpiáról azt mondta, mindenkinek a kudarca, hogy "belátható időn belül" nem lesznek ötkarikás játékok Budapesten. A rendezés legfontosabb feltétele a nemzeti egység lenne, ez pedig elképzelhetetlen a baloldali pártok nélkül - magyarázta. Kérdésre, hogy miért nem dönthet a nép, azt mondta a közgyűlésben lezajlottak miatt állt el a kormány a rendezéstől: "a népszavazással az ország magát égetné". Kijelentette: ha minden fideszes szavazó támogatta volna az olimpiát, akkor sem lettek volna többségben a referendumon. Az MSZP szerint ezzel Lázár elismerte, hogy az emberek többsége már nem támogatja a Fidesz-KDNP kormány politikáját. A miniszter nem árulta el, mikor vonják vissza a hivatalosan is a pályázatot, Tarlós István főpolgármester az ATV-ben ezt jövő hét elejére datálta. Eközben Kósa Lajos szintén az ATV-n úgy kalkulált: legkorábban július 16-ára lehetett volna kitűzni a helyi népszavazást, ha pedig "az időhúzásban érdekeltek" élnek a fellebbezési lehetőségekkel, akkor csak októberre - ekkorra viszont már döntött volna a NOB a rendező városról. A Fidesz-frakcióvezető szerint, a pályázat beadásakor is ki lehetett volna írni a népszavazást, de ha olyan ügyről akar valaki népszavazást tartani, "amiről teljes a politikai konszenzus, akkor azt nagyon meg kéne indokolni, hogy miért".
A cél már 2028?
Gundel Takács Gábor a 24.hu-nak azt mondta, az olimpiai mozgalom Los Angelesnek szurkol, mert akkor valószínűbb, hogy 2028-ban egy európai ország rendezheti a játékokat, így pedig Budapest ismét pályázhat. Ha újrázunk, népszavazást kell tartani a kérdésről, de a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) kedden kinevezett szóvivője abban nem kívánt állást foglalni, hogy fővárosi vagy országos referendum kiírása lenne a helyes. A BOM egyébként már a Facebook-képét is megváltoztatta, immár a "Budapest 2028"-at hirdetik.