;

Németh Szilárd;energiacégek;reszicsökkentés;

A kép illusztráció Fotó: Thinkstock

- Rezsicsökkentés nincs, de megvédik

Németh Szilárd rezsibiztos ismét rezsicsökkentésről prédikál, a Fidesz azonban rezsicsökkentés helyett továbbra is az energiacégek zsebét tömi.

Németh Szilárd rezsibiztos a jelek szerint újfent teljes erőbedobással vezeti rezsibárkáját az áramszküllák és gázkharübdiszek között. Az akciósorozat ugyanakkor újdonságokat, netán - az elmúlt három év nemzetközi olajáresése után - konkrét rezsicsökkentést továbbra se eredményez. Ellenben ismét sűrűn hallhatjuk tőle, hogy a "szocialisták 15-ször emeltek" és hogy azóta mennyivel csökkent a díj. A már megszokott, forrásmegjelölés nélküli grafikonjai, illetve az erre hivatkozva megosztott "adatai" változatlanul pontosításra szorulnak.

Németh Szilárd tegnap is megismételte körülbelül három hónapja használt szlogenjüket, miszerint az EU "betiltaná a rezsicsökkentést". A valóság ezzel szemben: az Európai Bizottság - ha a tagállamok is hozzájárulnak - azt szeretné, hogy több mint hat éves átmenet után a tagállamok lakossági áramárait ne a helyi kormányok, hanem a többi termékhez hasonlóan a verseny határozza meg. Ez a legkevésbé se zárja ki az árcsökkenést. Olyannyira, hogy ebből kiindulva az elmúlt három év nemzetközi olajárzuhanása okán nálunk is csökkenteni kellett volna. Mivel a rezsi szinten maradt, az így képződő haszon az energiaiparnál csapódik le. Ráadásul a gázárakat Brüsszel még nem szabályozná. A Fidesz-alelnök állítása tehát nem nevezhető igaznak.

Úgyszintén elővezette: 2013-ban azzal védték meg a rezsicsökkentést, hogy 2,5 millió ember kiállt emellett. Ezzel szemben a valóság az, hogy a jóhiszemű Fidesz-hívek aláírásainak a Kubatov-féle adatbázis-frissítésen túl nem volt jelentősége. Az Orbán-kabinet ugyanis a mindenkori magyar kormányokhoz hasonlóan teljhatalommal bír a lakossági áram- és gázárak megállapításában. Az EU - legalábbis áramfronton - pont ennek lassú megszüntetését kezdeményezné.

Hitelből lehet korszerűsíteni a lakásokat
Holnap indul a lakossági energiahatékonysági korszerűsítéseket támogató hitelprogram - emlékeztet a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit (MEHI) Kft. A csatlakozóknak 10 százalék önerőt kell felmutatni, a többi kamatmentes hitel. A körülbelül 115 milliárdos keretből 75 százalékot családi házakra szánnak. Ott az igényelhető felső határ tízmillió, társasházi lakásoknál hétmillió forint. A MEHI tudósítása szerint egy tegnapi konferencián Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára kifejtette: a - korábban általa február végére ígért - az Otthon Melege Programban ötmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást osztanának ki. Ennek nagy részét kazáncserére és kéményfelújításra szánják. Egymilliárdot mosó- és hűtőgépcserére különítettek el, amihez hozzávehetik a bojlert is. A támogatás 45-50 százalékra rúghat. A MEHI üdvözöl minden támogatás, de emlékeztet: a lakosságtól korábban a kormány jelentős vissza nem térítendő uniós támogatást vont el és a hitelkeretet is megfelezték. Így a programtól mindössze 22-25 ezer lakás felújítását várja az intézet.

Németh Szilárd előadásában az immár kötelező kelléknek tekinthető áram- és gázárgrafikonok forrását - azon kívül, hogy "Fidesz" - ismét nem jelölte meg. Igaz, azok erősen emlékeztettek a közműhivatal európai fővárosok tarifáit összevető adatsorához. A bemutatott számok így tényszerűek, de a képviselő által ennek kapcsán említett adatok valótlanok. Két héttel ezelőtt az áramár-grafikont (aminek forrásaként akkor a több éve megszűnt "Ecostatot" nevezte meg) tévesen a keresetekhez viszonyított sorrendként mutatta be, miközben az a keresetektől független, tényleges árak szerint mutatta Budapest helyezését. Ebben Magyarország 29-ből a 25. legolcsóbb. Megfogalmazása szerint "a harmadik helyről kerültünk ide", ami valótlan: a tényleges árak szerinti sorrendben ugyanis Magyarország mindig is az átlagnál olcsóbbnak számított. Az igaz, hogy a keresetekhez képesti sorrendben korábban az élbolyba tartoztunk, ám ott a közműhivatali kimutatás szerint 29-ből még mindig a 11. legrosszabb helyen állunk.

Az elmúlt küzdelmes rezsiévek alatt a képviselőnek a gázárgrafikon értelmezését se sikerült elsajátítania. Itt Budapest tényleg a második legolcsóbb, de nem 29-ből, hanem 26-ból. A rezsibiztos állításával szemben korábban nem álltunk a 2. legdrágább helyén. Magyarország ugyanis a tényleges gázárak frontján szintén legfeljebb a középmezőnyhöz tartozott. A legkedvezőbb változás ellenben a vásárlóerőhöz viszonyított gázárhelyezésünkben mutatható ki. Ott korábban tényleg az élmezőnyhöz tartoztunk, most viszont a magyar háztartások már a negyedik legkedvezőbb helyet mondhatják magukénak. (Kedvezőtlen helyzetünk a második Orbán-kabinet első éveire is elmondható volt, még ha ezt Németh Szilárd nem is említi.) A rezsibiztos ezen túlmenően is további, a központi Fidesz-üzenetet sulykoló, forrásmegjelölés nélküli számadatokkal kápráztatta közönségét.

A "rezsicsökkentés megvédésén" túl a további rezsicsökkentés bejelentése - az elmúlt három évhez hasonlóan - ezúttal is elmaradt.

Megint a napelemeseket sarcolják
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal új rendelete szerint a második negyedévtől bejelentett háztartási napelemrendszerek ("kiserőművek") minden 4 kilowatt (kW) feletti kW-ja után úgynevezett "elosztói teljesítménydíjat" kell fizetni - hívta fel a figyelmet a Világgazdaság. Ennek díja egyelőre 0 forint. Szakértők szerint ez bármikor változhat. Az Orbán-kabinet 2015 elején a telepített napelemekre "környezetvédelmi termékdíjat" is kivetett. Nemrég a szélerőművek telepítését is ellehetetlenítették. Igaz, a szigorítások - jellemzően állami - napelem-beruházásokra nem vonatkoznak.

A Magyar Nemzeti Bankot (MNB) felhasználva keltett volna bankpánikot egy NATO szövetséges ország budapesti nagykövetsége 2015 áprilisában. A baráti ország a jegybankon keresztül így a magyar kormányt próbálta megbuktatni, s a bankpánik be is következett - négy városban négy órán át tartott -, ám a jegybank úrrá lett a helyzeten. Minderről nem a titkosszolgálatok, s nem is egy elmegyógyintézet lakója beszélt, hanem maga az MNB-elnök az Országgyűlésben.