népszavazás;vegyi üzem;Algyő;

- A népakarat paródiája - Algyőn is

Visszalépett szándékától a görög beruházó, s a helyiek széthúzására hivatkozva már nem akar Algyőn vegyi gyárat építeni. Ezzel gyakorlatilag okafogyottá vált a február 26-ára, az üzem létesítéséről kiírt helyi népszavazás, ám ezt mégis muszáj megtartani. Az "okafogyottságot" ugyanis csak bíróság mondhatja ki, erre a procedúrára azonban már nincs elég idő.

Nemcsak országos, hanem helyi szinten is gőzerővel folyik a munka, hogy a népszavazás demokratikus intézményét politikai érdekek szolgálatába állítsák. Ám amikor már nem várhatják tőle az eredeti cél legitimációját, akkor a vesztésre álló fél értelmetlenné teszi és lejáratja a népakarat megnyilvánulását. Ez történik a Szeged melletti gazdag "olajfaluban", Algyőn is, ahol február 26-ára tűztek ki helyi népszavazást arról, támogatják-e a helybeliek, hogy a görög tulajdonú K&P Chem Kft. 4-5 milliárd értékű vegyi üzemet létesítsen a település a határában.

A Fidesz-kormány 2016 júniusában nemzetgazdasági szinten kiemelt beruházásnak minősítette a görög cég tervét, és a helyét is kijelölte egy magántulajdonú ipari parkban, amelyhez közel van a vasúti csatlakozás, a Szegedet és Hódmezővásárhelyt összekötő kétszer két sávos főút, továbbá az M43-as autópálya csatlakozása. A Fidesz-kormány által támogatott üzem legádázabb ellenzői a helyi Fidesz-frakció tagjai, és annak vezetője, Pongrácz Tamás.

Egy vegyi üzem telepítése persze mindig okot ad gyanakvásra - csakhogy Algyőn már eddig is több tucat vegyi üzem működik évtizedek óta, a MOL olajfinomítójáról nem is beszélve. Ezek mind veszélyesek lehetnének, de azokkal kapcsolatban mégsem merült fel aggodalom: élnek, és virulnak, fizetik a helyi adót, foglalkoztatnak. Algyő épp az olajfinomító miatti nagy összegű helyi iparűzési adó miatt vált el Szegedtől, és lett újra önálló 1997-től. Akkor még a helyi adó és a jól fizetett munkahelyek többet számítottak, mint a környezet miatti aggodalom.

A mostani vitában elhangzottak ugyan környezetvédelminek tűnő érvek is: a fogkrémet, tusfürdőt, és mosóport gyártani kívánó üzem etoxi-alkoholt tárolna a telephelyén, ami se nem ég, se nem robban ugyan, de lassan bomlik le - ha egyszer majd otthagyják rothadó hordókban a betonudvaron, veszélyes lehet. Kicsit demagógabban ez úgy hangzott, hogy ha a tusfürdőgyár dolgozni kezd, attól kezdve savas eső hull az égből, az iskola udvarán játszó gyermekek pedig rákot kapnak. A másik oldalon viszont azzal érveltek, ez olyannyira biztonságos dolog, hogy sem földrengés, sem természeti katasztrófa nem okozhat igazi veszélyt a lakosságnak.

Az algyői képviselő-testület munkáját 2014 ősze óta a három egykori polgármester-jelölt rivalizálása határozza meg. A független Molnár Áron 668 szavazattal nyert a 659 szavazatot gyűjtött korábbi polgármester, a független Herczeg József ellen. (Vidéken manapság mindenki független, aki nem fideszes, sőt, azok a korábbi fideszesek is, akiknél azóta erőszakosabb fideszesek kerültek előtérbe.) A már említett Pongrácz, a Fidesz jelöltje 610 szavazatot ért el. Azóta nincs béke a kilenc tagú algyői testületben, ahol a volt polgármester játssza a mérleg szerepét - többnyire a Fidesz mellé áll. Mindenki udvarol Lázár Jánosnak, aki számtalan tisztsége mellett 2014 óta Algyőnek is országgyűlési képviselője. Játszik még egy civil, Boldizsár Attila, a népszavazás kezdeményezője, továbbá egy vagyonos ember, Ormay Tamás, aki az Algyő Park Kft.-nek is a tulajdonosa - hosszú ideje vár a szép, nagy, jó helyen lévő telkével pénzes befektetőre. Őt sokan nem szeretik, alighanem helyi politikusok is vannak az irigyei között. Játszanak a környék ipari üzemei - közös nyilatkozatot adtak például ki, amelyben támogatták a beruházást. Az ellenzők részéről az volt a válasz: mi közük a vállalkozóknak ahhoz, hogyan szavaznak az algyőiek, ők csak fizessék az iparűzési adót, de ne akarjanak beleszólni a népakaratba.

A lakosságot sikerült jól fölhergelni, és szembefordítani egymással. A nép nem tudja, mi legyen az ő szava, a környezeti szempontok nincsenek is végigvitatva. A görög befektető sem állt ki a lakossági fórumra, hogy válaszoljon - igaz, joggal lehetett tartani attól, hogy követhetetlen veszekedésbe fullad az esetleges szakmai vita.

Görög-e a görög cég?
Bár Algyőn görög cégnek nevezik a K&P Chem Kft.-t, a hatályos magyar cégadatok szerint csak a cég ügyvezetője, bizonyos Sotirios Papaioannou görög nemzetiségű, maga a kft. a Chemical First Trading FZE-LLC nevű Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett vállalat tulajdonában áll. A görög ügyvezetőnek ugyan görög adószámmal rendelkezik, de lakcíme (értesítési címe) az Egyesült Arab Emírségekben van és megegyezik a Chemical First Trading címével.

Ahogy a helyzet most áll, Algyőnek nincs is igazán szüksége a beruházásra. Munkahely dolgában a görögök nélkül sem állnak rosszul, iparűzési adót annyit szednek be, hogy a túlzott adóerő-képesség miatt jó részét elszedi az állam. A rivalizáló helyi politikusok addig játszottak a tűzzel, míg most már szinte mindenki haragszik mindenkire, a lakosság pedig megosztott.

Ha már megrendezték volna a népszavazást, és szoros eredmény születik - például a beruházáspártiak győznek, akkor az ellenzők nem tartották volna tiszteletben az eredményt. Így a görögöt szidják, miért nem tartotta be ígéretét, hogy már akkor eláll a szándékától, ha összegyűlnek a népszavazáshoz szükséges aláírások. Akkor nem lépett vissza - csak most, amikor ellenfelei követelésére már muszáj elkölteni a voksolásra 2,7 millió forintot, amit sokak szerint sokkal jobb célokra is fel lehetett használni. A legtöbbet kétségtelenül a demokrácia és a népképviselet ügye veszítette: vasárnap ott várják majd a szavazókörökben a demokratikus népakarat és a bürokratikus jog paródiájaként a szavazókat, akik valószínűleg nem mennek el szavazni, mert nincs miért. De azt azért mindenki tudja: ettől a viszály kiszabadított szelleme még kevésbé bújik vissza a palackba.

Lázár: ne tartsák meg a népszavazást
Lázár János azt javasolta szerdán egy Algyőn tartott lakossági fórumon, hogy ne tartsák meg a befektető visszalépése miatt okafogyottá vált vasárnapi népszavazást a településen.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt kérte a helyi politikusoktól: kezdeményezzék a képviselő-testület összehívását, és döntsenek úgy, hogy ne tartsák meg a népszavazást.
A voksolás aktualitását vesztette, fölösleges lenne a szavazásra 3 millió forintot elkölteni - közölte, hozzáfűzve, álláspontja szerint egy ilyen önkormányzati döntés esetén nem emelne törvényességi kifogást az illetékes kormányhivatal.

"Feltettem a kérdést az LMP vezetői számára, hogy akarnak-e kormányváltást. Az volt a válaszuk, hogy pártjuk kongresszusa hozott egy határozatot, mely szerint mind a 106 választókerületben saját jelöltet állítanak, s önállóan indulnak" - tájékoztatta lapunkat Botka László azután, hogy az MSZP frakcióirodájában tárgyalt Szél Bernadettel és Hadházy Ákossal, azaz a zöldpárt társelnökeivel, valamint Ungár Péter elnökségi taggal.