A szélsőjobboldali radikális Svoboda párt, a Jobb Szektor illetve az Azov önkéntes alakulat színeiben vonulók elsősorban a minszki megállapodásban az ukrán fél számára előírt kötelezettség, a Donyec-medence különleges státusát biztosító alkotmánymódosítás ellen tiltakoztak, holott az nincs is napirenden Kijevben, és kiálltak a napok óta zajló, a szakadár területekkel mindenféle kereskedelmi kapcsolat megszakítását követelő blokád mellett is. (E blokád következtében Ukrajnában már energetikai szükségállapotot kellett bevezetni, mert a szénszállítás leállítása miatt vészesen megcsappantak az ukrán erőművek tüzelőanyag tartalékai. A blokádban részt vevő szélsőjobboldali csoportok hétfőn a vasútvonalat is tönkretették, ami hosszú távú problémákat vetít előre ilyen téren.)
A tüntetők szociális-gazdasági követeléseket is hangoztattak, többek között rezsicsökkentést, az állami vállalatok privatizációjának leállítását, a termőföld-eladási moratórium fenntartását. Az elnöki hivatal előtt Roshen édességeket tettek a földre, így fejezve ki nemtetszésüket azért, hogy Petro Porosenko államfő választási ígérete ellenére máig nem adta el édességipari vállalatát, a Roshent.
Kijev Oroszországot tette felelőssé a szélsőjobboldali tüntetés miatt. Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szolgálat információi alapján az orosz titkosszolgálatok tovább próbálkoznak Ukrajna belső helyzetének destabilizálásával oly módon, hogy tiltakozó megmozdulásokat gerjesztenek.
Az orosz-ukrán feszültség az évforduló kapcsán tovább mélyült. Ukrajna azt javasolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonja meg Oroszország vétójogát az Ukrajnát érintő kérdésekben, mert Moszkva következetesen visszaél ezzel.
