Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter a Népszavának elmondta: "Nyilvánvalóan a kormánypárt a független bírósági döntésekkel szembeni elégedetlenségén alapult a konstrukció. Ebben a testületben olyan, a közigazgatásban szocializálódott személyek döntöttek volna, akiknél az aktuális hatalomhoz való hűség a fő szempont".
Azonban a bírói testületből komoly ellenállást fejtettek ki az ötlettel szemben, így tavaly novemberre eldőlt, hogy nem lesznek közigazgatási különbíróságok. Ekkor a kormánypárt azzal kísérletezett, hogy a rendes bírósági renden belül a Fővárosi Törvényszék legyen a közigazgatási felsőbíróság, és oda utalta volna többek között a Magyar Nemzeti Bank, a Médiahatóság eljárásával, illetve a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket.
A törvényjavaslatot a kormánytöbbség decemberben el is fogadta, bár ezzel törvényt sértett: a Törvényszéket többletjogosítvánnyal ruházták fel, ezt azonban csak kétharmados döntés nyomán tehették volna meg.
Bárándy Péter azt mondta, elképzelhető, a kormánypárt az utolsó pillanatig arra számított, hogy sikerül maga mellé állítani néhány képviselőt az ellenzékből. Ilyen képviselő azonban nem akadt, Áder János államfő pedig nem írta alá a megszavazott törvényt, hanem az Alkotmánybíróság elé utalta azt. Miután a taláros testület kimondta a változtatás alkotmányellenességét, a kormánypárt a keddi ülésnapon kénytelen volt megszavazni, hogy a hagyományos törvényszékek illetve Kúria dönt a közigazgatáshoz kapcsolódó ügyekben.
