Ha ránézünk Oroszország térképére, azon a Távol-keleti szövetségi körzet irdatlan nagy térséget ölel át: 6 millió 215.900 négyzetkilométert. Ide tartozik az Amuri, Kamcsatkai, Magadani, Szahalini terület, a Habarovszki és a Tengermelléki határterület, Jakutföld, Csukcsföld és a Zsidó Autonóm Terület. Olyan városok vannak itt, mint Vlagyivosztok. És mindössze 6,2 millió lakos! Ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométerre egyetlen ember jut. Ilyen gyér népsűrűség sehol másutt nincs Oroszországban.
A helyzet drámaiságát jól érzékelteti, hogy az orosz kormány nagy sikerként könyveli el, hogy 2016-ban 25 év óta a legjobb eredményt érték el, mivel a lakosság csökkenése az előző évinek a felére esett vissza, ám így is folytatódott. Hivatalos adatok szerint évente 20-30 ezer ember hagyta ott a Távol-Keletet. A legnagyobb veszteség a rendszerváltozás után, a reformok időszakában volt. 1991 és 2010 között lakosságának 22 százalékát vesztette el a térség. 2015-ben mintegy 24 ezren mentek el, miközben a lakosság természetes szaporulata mindössze 8 ezer volt.
Reményteljes nagy változásra a kormányzat sem számít, ami lemérhető abból, hogy a kitűzött cél mindössze az, hogy 2020-ra 6,3 millió legyen a népesség, 2030-ra pedig elérjék a 8,5 milliót. Ehhez is nagy erőfeszítésekre van szükség. Az adókedvezményektől kezdve a családtámogatásig sok mindennel próbálkozik a kormányzat. Rubelmilliárdokat fordítanak befektetésekre. Siker, hogy 1 rubelnyi költségvetési befektetésre 13 egyéni befektetés jut. Ötszáz projektről írnak, új gyárak, üzemek, termelő, feldolgozó komplexumok szerepelnek a tervekben. Tavaly 25 új vállalat kezdte meg működését, idén ötvenre számítanak, összességében 3 éven belül 280 új vállalat 34 ezer dolgozóval lát munkához. A legjelentősebbek közé tartozik a nukleáris technológiával foglalkozó vlagyivosztoki nemzetközi tudományos kutató központ.
Ennek ellenére, mint ez a Nyezaviszimaja Gazeta cikkeiből kiderül, az orosz Távol-Kelet lakossága csak egy valamiben tartozik az élenjáró körzetek közé: a reáljövedelmek esése tekintetében. S a beruházások csökkenése is ott a harmadik legnagyobb az országban. A többi régióval összevetve még mindig rosszabb a szociális ellátás, mint másutt. A munkanélküliség tavaly meghaladta az 5 százalékot.
Február elsejétől nagy kísérlet kezdődött az emberek ide csábításához. Ezentúl minden orosz állampolgár ingyen juthat egy hektár földhöz a Távol-Keleten, ha vállalja, hogy öt éven belül azt megműveli, építkezik rajta, vagy valamilyen vállalkozásba kezd. Ennek fejében öt év múlva a föld saját tulajdonába kerül. A múlt év júliusában életbe lépett törvény még csak a távol-keleti körzetben élőknek engedélyezte a föld használatba vételét, ezt terjesztették ki idén az egész lakosságra. A RIA Novosztyi beszámolója szerint az ország összes régiójából érkezett kérelem, Moszkva, Szentpétervár, a Krím-félsziget vagy Tatárföld is szerepel a 85 térség között, ahonnan útra kelnének az emberek az egy hektár föld reményében, mondjuk a sokezer kilométerre lévő, vulkánoktól terhes Kamcsatkára. A kérelmezők száma meghaladta az 58 ezret, ebből majdnem 22 ezren február elseje óta jelentkeztek. Érdekesség, hogy kollektív kérelmezők is vannak, ami arra vall, hogy egész falvak jöhetnek létre egy-egy ilyen kollektív beadvány eredményeképpen.
A legtöbben a Tengermelléket, Jakutföldet és Szahalint választották. Csak az érdekesség kedvéért, nézzük, mi jellemzi a legvonzóbb térségeket. A majdnem két Magyarország nagyságú, Vlagyivosztok székhelyű Tengermellék a Japán tengerrel, Kínával és Észak-Koreával határos. Zord időjárás, mínusz negyven fokos téli hideg, s a tájfunok aligha tartoznak a vonzó jelenségek közé. Állatai közül talán a leopárdot és a medvét tarthatja valaki vonzónak.
Jakutföld sok-sok magyarországnyi terület: 3.103.200 négyzetkilométer. Ez a világ legnagyobb olyan közigazgatási egysége, amely nem rendelkezik önálló államisággal. Fővárosa, Jakutszk Moszkvától 8.468 kilométerre fekszik. Északon a Jeges-tengerrel határos. Jelentős része az északi sarkkörön túlra esik, ami azt jelenti, hogy az ország nagy része az örök fagy birodalma. A tél 9 hónapig is eltarthat, a januári átlaghőmérséklet mínusz 50 fok. A január és a július között 75 fok a hőmérsékletbeli különbség.
Az 1062 kilométer hosszú Szahalin partjait az Ohotszkij és a Japán tenger, valamint a Csendes-óceán mossa. Nagy hegységeit mocsaras folyók választják el egymástól. 16 ezer tava, a tajga, a tundra elbűvölheti a turistákat, az élet azonban itt sem tartozik a könnyebbek közé. A hírekbe Szahalin leginkább a Japánnal fennálló konfliktus miatt kerül. A Kuril-szigetek négy japán szigetét ugyanis a második világháború után Oroszország elcsatolta. E miatt azóta sem jött létre Japánnal a békeszerződés. Fővárosa Juzsno-Szahalinszk több mint tizezer kilométerre fekszik Moszkvától. Ez is lehetett az oka annak, hogy a 19. században Szahalinon építették ki a korszak leghírhedtebb büntető telepeit. Most ide kel útra néhány elszánt moszkvai, aligha a kalandvágy, inkább a megélhetés biztosítása hajtja őket.
Adódna egy egyszerűnek tűnő megoldás a térség benépesítésére. Ehhez meg kellene nyitni a határokat a kínaiak irdatlan tömege előtt. Nincs kétség, jönnének és velük együtt jönne a kínai tőke is. Az ezzel járó kockázatot azonban a Kreml nem vállalja. Még akkor sem, ha nemcsak emberben, de külföldi tőkebefektetésekben is szűkölködik az orosz Távol-Kelet. E helyett a kormányzat igyekszik olyan nagy beruházásokhoz megnyerni Kínát, amelyek vonzanák a tőkét, de nem járnának együtt a kínai dolgozók végleges letelepedésével.
