Kurtág György;Franco Buitoni;

- Kurtág Györgyöt kitüntették a 91. születésnapján

A zene világához való kiemelkedő hozzájárulásukért, valamint hosszú és odaadó zenei együttműködésükért a Franco Buitoni-különdíjat adományozták vasárnap Kurtág György Kossuth-díjas zeneszerzőnek, zongoraművésznek és feleségének, Kurtág Márta zongoraművésznek.

A 30 ezer euróval járó díjat a kimagasló ifjú zenésztehetségeket támogató Borletti-Buitoni Trust (BBT) alapító tagjának, Franco Buitoni olasz filantrópnak az emlékére hozták létre. Első díjának létrehozása, 2003 óta az alapítvány több mint 100 muzsikust és zenekart támogatott világszerte. 

A Budapest Music Centerben Kurtág György 91. születésnapja és a házaspár 70. házassági évfordulója tiszteletére megrendezett díjátadón részt vett mások között Franco Buitoni felesége, Ilaria és Ucsida Micuko japán zongoraművész is. 

"A férjem augusztusban hunyt el. Vele hoztuk létre 2002-ben az alapítványt, hogy elősegítsük tehetséges fiatal zenészek karrierjének fejlődését. Ezzel a különdíjjal férjem egész életen át tartó zeneszeretete és pártfogói munkássága előtt akartam tisztelegni" - idézte Ilaria Buitonit a BBT közleménye.

A díjra Ucsida Micuko japán zongoraművész, az alapítvány egyik kurátora jelölte Kurtág Györgyöt és feleségét. "Intenzív, rejtélyes, sötét, másvilági és bensőséges, ezek a szavak jutnak eszembe Kurtág György zenéjéről. Ő hihetetlenül tiszta, ihlető személyiség, akinek zenéjéből sugárzik a mély szeretet. Ez lehet a feleségéhez, Mártához fűződő különleges viszony kifejeződése" - hangsúlyozta méltatásában Ucsida Micuko.

"Aki hallotta Kurtágéket négykezest játszani, az tudja, mit értek ezalatt. Tudjuk, hogy Kurtág György kimagasló zeneszerző, de mindig vele volt Márta, a csodálatos zongoraművész. Ők együtt szeretik a zenét" - tette hozzá a japán zongoraművész. 

Kurtág György Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész, érdemes és kiváló művész, a kortárs zene világszerte ismert személyisége 1926. február 19-én született a ma Románia területén található Lugoson. 1946-ban Budapestre költözött, ahol Kadosa Pál, Weiner Leó, Veress Sándor és Farkas Ferenc voltak a tanárai. 1967-ben Kadosa Pál tanársegédje lett a Zeneakadémián, majd 1968 és 1986 között kamarazene-tanár volt. 1993 és 1995 között Berlinben, utána egy évig Bécsben dolgozott, azóta Párizsban tevékenykedik. 

A világ egyik legjelentősebb kortárs zeneszerzője, műveit a rendkívüli koncentráció, az eszközök és a forma maximális tömörsége és gazdaságossága jellemzi. Egyik legismertebb alkotása a Játékok zongorára című, négy füzetből álló sorozata. Terjedelmes és mondanivalójában is súlyos műve a Bornemissza Péter mondásai című, zongorára és énekhangra írott kantátája. Számos rangos állami és művészeti díjjal tüntették ki mind Magyarországon, mind külföldön.

A Testről és lélekről alkotói nagyon sokat dolgoztak "saját nyomaik eltüntetésén", mert olyan filmet akartak készíteni, amely "a nézőben jön létre, és nem a vásznon" - mondta Enyedi Ildikó, a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) a legjobb filmek járó Arany Medve-díjjal kitüntetett alkotás rendezője, aki szerint a film elérte a célját. Enyedi filmjét rövidesen 35 országban láthatja majd a közönség.