Csak február közepén szánta rá magát a kormány, hogy döntsön 238 többségi állami tulajdonban lévő vállalat 143 ezer dolgozójának béremeléséről. Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára tegnap ismertette a béremelések menetrendjét és költségeit. A minimálbér és a garantált bérminimum emelés mellett a bértorlódás okozta feszültségek elkerülése érdekében 2017-19, között három lépcsőben 30 százalékkal emelkedik a tárca felügyelete alá tartozó vállalatok munkavállalóinak bére. Idén a 13 százalékos emelésre 44 milliárd forintot fordít az állam. Jövőre a 12 százalékos emelésre 48 milliárdot szán a kormány, arra számítva, hogy a magasabb jövedelem létszámbővülést hozhat. Az utolsó lépcsőben, 2019-ben az 5 százalékos béremelésre 28,5 milliárd forintot jut.
A drámai létszámhiánnyal küzdő MÁV- csoportnál idén 13 százalékkal emelkednek a bérek, s ez 36 ezer 800 dolgozót érint. Ennek idei a forrásigénye 13 milliárd 600 millió forint.
A 7 Volán társaság 23 500 dolgozójának a 13 százalékos béremelése 6,7 milliárd forintba kerül 2017-ben, 617 millió forint önrész mellett.
A Magyar Posta jelentősebb önerőt, 4 milliárd forintot vállalt, így ebben az évben 14 százalékos béremelésre nyílik lehetőség, az ugyancsak égető emberhiánnyal küszködő vállalatnál. A majd' 33 ezer munkavállaló béremelése több mint 8,7 milliárd forintba kerül.
A regionális vízművek 100 millió forint önrészt ajánlottak - sorolta Fónagy -, s a mintegy 10 ezer dolgozónak 2017-es 13 százalékos béremeléséhez 4,5 milliárd forintra van szükség.
Fónagy János azt nem tudta megmondani, mikor kapják meg januárig visszamenőleg járó emelt fizetésüket az állami cégek dolgozói, de szerinte talán már a márciusi bérekkel utalhatják.
A jelentős emeléseket az tette lehetővé, hogy Magyarország erősödik, saját gazdasági teljesítményéből ki tudja termelni a béremeléshez szükséges forrásokat - hangsúlyozta az államtitkár. A Népszava kérdésére azt elismerte, hogy az idei béremelés nem szerepelt a tavaly tavasszal elfogadott 2017-es költségvetésben, de ismét a jobb gazdasági teljesítménnyel magyarázta a többletforrás előteremtését. Amikor lapunk szembesítette azzal a ténnyel, hogy a magyar GDP-növekedés 2014-16 között a felére zuhant, az államtitkár közölte, nem kíván számháborúba bonyolódni, mert nem történelmi konferencián vesz részt és végső érvként Varga Mihály gazdasági miniszterre hivatkozott, aki jelentős többlet költségvetési bevételről beszélt, és arról is, hogy tavasszal, ha szükséges a béremelések miatt módosítják az idei költségvetést.
A szakszervezetek üdvözlik a kormány döntését a hároméves, összesen 30 százalékos béremelésről, de más kérdésekben is előrelépést várnak. Elsősorban azt, hogy az önkormányzati közszolgáltató vállalatoknál is ugyanilyen mértékű emelés legyen, az állami cégek dolgozóinak pedig kiszámítható életpályamodellt kérnek, ami alkalmas a munkaerő megtartására és a létszám bővítésére. Egyeztetés kezdődött a Közszolgáltató Vállalatok és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (KVKF) létrehozásáról, mert ez a kör az Orbán-kormány eddigi érdekegyeztető fórumainak egyikébe sem fért bele. Az érintett tárcák már megkapták javaslatukat a közszolgáltató cégek alkalmazottait, a vállalati oldal és a kormány képviselőit tömörítő fórum elindításáról - tudtuk meg az ötletgazda Munkástanácsok elnökétől. Palkovics Imre a Népszavának hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek munkahelyi konfliktusai, a minimálbér januári megemelésével keletkezett bértolódás azt igazolja, hogy szükség van ezen a területen is országos egyeztetésre a különalkuk helyett.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a közszférában érdekelt szakszervezetek sikerének tartja, hogy a kormány elfogadta a munkavállalók követelését a 30 százalékos béremelésről, de szerintük is szükséges a terület jövőjéről azonnali tárgyalásokat kezdeni - fogalmazott szóvivőjük. Nemes Gábor üdvözölte, hogy Lázár János kancelláriaminiszter elismerte, az önkormányzati cégek csak állami segítséggel tudnak bért emelni.
Az országos tömörülésekhez hasonlóan az érintett települési vállalatoknál működő érdekvédők is követelik az állami cégekével megegyező béremelést. A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) is hároméves bérmegállapodás keretében megvalósuló 30 százalékos emelést vár, valamint 2017-re további 5 százalékos bérfelzárkóztatást akarnak elérni és évente 36 ezer forinttal emelnék dolgozónként a cafetéria-keretet. Versenyképtelen a BKV – hangsúlyozta Gulyás Attila. Ennél is rosszabb lesz a helyzet, ha az állam segít a Volán társaságoknak, de nem javítja az önkormányzati közlekedési cégek anyagi lehetőségeit – figyelmeztetett a VTDSZSZ elnöke.
A létszámhiány a MÁV-nál is gondot okoz és a helyzeten a béremelés sem sokat segít, ha nem társul hozzá a munkakörülmények javítása, a vizsgáztatási rendszer reformja, egy életpályamodell kialakítása. A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) ezekre vonatkozó terveit is átadta már az állami cég vezetőinek és a bérmegállapodás aláírása után az erről szóló egyezséget is aláírhatják – jelentette be a szervezet elnöke, Meleg János.
A döntéseken és terveken látszik: a Fidesz-kormány munkabékét akar a választások előtt, mindenáron.
Ágazatonként, de akár vállalatonként is eltérő módon oldják fel a munkáltatók a kötelező béremelések okozta bértorlódásokat. Ahol a hirtelen minimálbér és garantált bérminimum emelés a dolgozók 20-80 százalékát érintette, ott siettek előre hozni a szokásos tavaszi bérmegállapodásokat már az év elejére. Ebbe a körbe tartoznak a kereskedelmi vállalkozások, különösen a vidéki kisboltok, illetve a könnyűipari cégek - derült ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) héten összesített, a versenyszférában tevékenykedő cégek körében végzett felméréséből.
Kevésbé volt sürgős a bérmegállapodás a vegyipari, a vasas cégeknél, illetve a feldolgozóiparban. Ezeknél a vállalatoknál ugyanis nagyon csekély arányban foglalkoztatnak minimálbérért, vagy garantált bérminimumért, ugyanakkor ezek a cégek gyakran alig néhány százalékos emelést ajánlottak erre az évre.
Érdekes tanulság, hogy az előzetes várakozásokhoz képest nagyon kevés cég próbálkozott a kötelező béremelések kijátszásával, például a papíron részmunkaidős foglalkoztatással, illetve a szakmunkás visszaminősítésével, hogy ne kelljen kifizetni a garantált bérminimum terheit - nyilatkozta a a Népszavának Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke, a MASSZ bérpolitikai ügyvivője. Ennek fő oka a szakszervezeti vezető szerint az egyre égetőbb szakemberhiány. A kereskedelemben például sok üzletben a pénztárosok, akiknek nem kell szakképesítéssel rendelkezniük, eleve garantált szakmai bérminimumot kapnak, vagy inkább annál magasabb bért. Ugyanez a könyvesbolti eladókra is igaz.
Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb vállalatnál a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) ajánlotta 15 százalékos, vagy ahhoz közeli mértékű béremelésben állapodtak meg a munkáltatók és a munkavállalók. Az is jellemző volt, hogy a legtöbb cégnél a vezető munkatársak a szociális hozzájárulás 5 százalékos csökkentésével megegyező béremelést kaptak.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb munkaadó egymástól függetlenül úgy okoskodott, hogy a 161 ezer és 300 ezer forint közötti bérkategóriában a garantált bérminimum emelésének értékével, azaz 32 ezer forint bruttó béremelést adnak. Jó néhány vállalatnál ettől eltérően 30-35 ezer forinttal fejelték meg a 161 ezer forint felett keresők bérét.
Ugyancsak régi-új jelenség, hogy egyre fontosabb az évtizedekkel ezelőtt törzsgárda tagnak nevezett dolgozói réteg. A szakemberhiányt súlyosbítja a magas fluktuáció, amely ágazatonként és vállalattípusonként eltérő ugyan, de átlagosan 30-60 százalék között van.
Azok a cégek, főként a kis- és közepes vállalatok, amelyek a kötelező béremeléseket csak nagy nehézségekkel tudják kigazdálkodni, általában megszüntették a béren kívüli (cafeteria) juttatásokat. A többség azonban megtartotta a cafeteriát, illetve átváltotta a szintén kedvezményes, 34,49 százalékos adójú készpénzes juttatásra.
A felmérés szerint versenyszféra szereplői az első negyedév után levonják a béremelések tanulságát. Nem tartják kizártnak azt sem, hogy gyakrabban alkalmazzák a rugalmas, illetve a részmunkaidős foglalkoztatást, szélsőséges esetben a létszámleépítést. A különböző ösztönzőket pedig sok cégnél csak akkor kaphatja majd meg a dolgozó, ha például egy adott negyedévben egyetlen napot sem töltött betegállományban.
A szakszervezetek szorgalmazzák a munkaügyi ellenőrzések megerősítését is. Éppen a gazdálkodási gondok és a további emelések miatt nem zárható ki, hogy egyre többen mégis trükközéshez folyamodnak.
