aláírások;NOlimpia;

Fotó: Tóth Gergő, Népszava

- Nagy NO az Olimpiára

Míg az ország lakosságának jelentős többsége elutasítja a budapesti olimpiarendezést, a Fidesz egyelőre igyekszik negligálni a közvéleményt ebben az ügyben. Hogy mindezt megteheti-e ezután is, kérdéses, hiszen pénteken a Momentum Mozgalom várhatóan jóval több támogató aláírást ad le az olimpiarendezésről kezdeményezett fővárosi népszavazás érdekében, mint amennyi az előírt minimum. Az viszont már most biztos: a magyarok más ügyekre, így például az egészségügy tragikus állapotának javítására szánnák az ötkarikás beruházásokra szánt közpénzt.

A háta közepére sem kívánja a hazai olimpiát az ország: a többség tart a korrupciós kockázatoktól, megkérdőjelezi a várható gazdasági eredményeket, nemzetközi megítélésbeli előnyöket, ráadásul kétségbe vonja, hogy 2017-ben prioritás lenne Magyarországon a rendezés. Ez derült ki a Publicus Intézet legfrissebb, kifejezetten az olimpia rendezéséről készített, átfogó felméréséből, melynek eredményeiről bővebben a Vasárnapi Hírek szombaton megjelenő száma közöl majd összeállítást.

Leadták a magukét a pártok

Pénteken adja le aláírásgyűjtő íveit a Momentum Mozgalom, amely az utolsó órákig gyűjtötte a szignókat. Ebben pedig továbbra is segítették ellenzéki pártok: tegnap több mint 10 ezer aláírást adott át az Együtt a Momentum Mozgalomnak, és a Párbeszéd is ugyanennyi szignót szedett össze az olimpiai népszavazáshoz. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt további 4200 aláírást adott át - miként a viccpárt illetékese fogalmazott, "azért ennyit, mert pont ennyi kell ahhoz, hogy legyen elég". Az LMP, mint arról már írtunk, 23 ezer aláírást adott le a múlt hétvégén, az MSZP-sek pedig adják majd át az általuk gyűjtött szignókat.

2016 augusztusában "csak" az emberek 50 százaléka nem akarta Budapestre hozni az ötkarikás játékokat, ám ez is figyelemreméltó arány, hiszen a felmérés akkor készült, amikor mindenki a riói olimpia lázában égett. Ehhez képest a friss felmérés szerint ma már jóval többen utasítják el a "fővárosi játékokat". Egyrészt egyre kevesebben hiszik, hogy a rendezvény javítaná az ország megítélését: augusztusban még az emberek 61 százaléka gondolta így, mára ez az arány 53 százalékra szelídült. A választópolgárok szerint ráadásul a megrendezésre szánt pénz egy része nem az olimpiát szolgálná. Augusztusban még csak a választók 57 százaléka gondolta úgy, hogy "az olimpiához szükséges fejlesztésekkel elsősorban a Fidesz-közeli vállalkozók járnának jól, senki másnak nem érdeke ez", most viszont már 61 százalék hiszi ezt. Megjegyzendő: a fideszesek harmada is mutyit gyanít. Ezzel párhuzamosan egyre kevesebben bíznak abban, hogy "ha olimpiát rendeznének az országban, akkor olyan sportlétesítmények épülnének, amelyek máskor is használhatóak, és ezek léte javítaná a magyar sport helyzetét". Augusztusban még 61 százalék bízott ebben, mostanra már csak 51 százalék gondolja igaznak ezt az állítást.

Bár a kormánypárt szimpatizánsainak kétharmada hivatalosan olimpiapárti, úgy tűnik, inkább párthűségből támogatják a projektet, mintsem meggyőződésből. Ezt valószínűsíti, hogy a fideszesek 55 százaléka szerint "az olimpia megrendezése nagyon sokba kerülne, Magyarországon ezt a pénzt más célokra kellene fordítani". És persze nem csak a kormánypártiak költenék másra a pénzt. A teljes lakosság 76 százaléka fordítaná más célokra a játékok árát. Ebben a kérdésben így létre is jött a nemzeti egység: kormánypártiak, szocialisták, jobbikosok bizonytalanok egyaránt az egészségügyi ellátórendszert tennék rendbe az "olimpiai pénzekből", a válaszadók 65 százaléka legalábbis erre voksolt. A megkérdezettek 32 százaléka fordítaná a beruházások árát az oktatásra, 16 százalék a szegénység felszámolására, 11 százalék munkahelyek teremtésére, 8 százalék pedig a fővárosi infrastruktúra fejlesztésére költene olimpia helyett.

A Fidesznél nem téma

Bár a kormány egyelőre csak ábrándozik róla, hogy az országban NOlimpia-ellenes közhangulat legyen (a kormányzati sajtó előszeretettel ábrázolja hazaárulókként, bajkeverőkként a budapesti olimpiarendezés ellen mozgósító aktivistákat), az aláírásgyűjtés befutójához közeledve egyre gyakrabban szabadultak el az indulatok. A napokban két atrocitás is történt: a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtő ívét széttépték, egy LMP-s standolót pedig egy borosüveges támadás miatt kórházba kellett vinni. "A kormány elítéli az aláírásgyűjtők elleni támadást, egy demokráciában nincs helye az efféle atrocitásoknak" - mondta Lázár János a Kormányinfón. A Miniszterelnökség vezetője kijelentette, tiszteletben tartják az aláírásgyűjtőket, az aláírásban résztvevőket, és ha népszavazásra kerül sor, azt is elfogadják: "ha jól hallottam a kormány nevében megszólalókat, egyetlen egy dolgot mondtak az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban, amit én is, hogy az lesz, amit az emberek akarnak". Hozzátette, Magyarországon mindenkinek joga van népszavazást kezdeményezni, tiltakozni, vagy mellé állni valaminek. Ugyanakkor a Fidesz háromnapos ülésén nem kerül napirendre a referendum kérdése. Kósa Lajos frakcióvezető a témában annyit mondott: 2024-ben biztosan lesz olimpia, csak nem biztos, hogy Budapesten. A politikus szerint a Fidesznek annyi köze van az olimpiarendezéshez, mint a diósgyőri futballklub kezdőcsapatához.

E mérés, s elutasítás nem egyedi: országos és budapesti szinten is többen vannak, akik ellenzik a játékok megrendezését - derült ki a Republikon Intézet kutatásából. Ez alapján a baloldali ellenzéken kívül a Jobbik szavazótábora is inkább elveti az ötkarikás játékok megrendezését. A népesség mintegy fele, 44 százaléka gondolja úgy, hogy nem kellene megrendezi a 2024-es olimpiát Magyarországnak, míg a válaszadók mindössze negyede nyilatkozta azt, hogy támogatja a rendezést. A fővárosban - ahol népszavazást is kiírhatnak - kiegyenlítettebb a két tábor erőviszonya: mind a támogatók, mind az ellenzők a teljes lakosság csaknem egyharmadát teszik ki. Ám azoknak a válaszadóknak a körében, akiknek határozott véleménye van a kérdésben, az eredmény egyértelmű: 53 százalékuk nem támogatja, hogy a főváros olimpiát rendezzen, és vélhetően egy népszavazáson is ellene szavazna.

Bencsik miatt magyarázkodtak

Azért nem álltak le vitázni az olimpia elleni népszavazáshoz aláírásokat gyűjtő Momentum Mozgalommal, mert szerintük csak eszközként használják az olimpiát a saját politikai ismertségének növeléséhez - mondta a Magyar Narancsnak Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapítója szerint a szervezetnek nincs helye a politikában, továbbá kifejtette: szerintük lehet úgy olimpiát rendezni, hogy az az ország javát szolgálja, de megosztottak abban a kérdésben, hogy kell-e erről népszavazás, ezért a BOM semleges álláspontot képvisel. Szalay-Berzeviczy arról beszélt, már komoly presztízsveszteséggel járna visszalépni a pályázatról, ám "borzasztóan ostoba" lépés volt, hogy Bencsik András lehazaárulózta az aláírókat. Hozzátette, ezt nem a BOM nevében tette és szerinte nem reprezentálja az olimpiát támogatók véleményét.

A legalacsonyabb árat ajánló vevőnek adta el a felszámoló a Figyelő kiadói jogát - derült ki a lap korábbi tulajdonosának szavaiból.