A CETA-tárgyalások 2009 májusban kezdődtek és 2014 szeptemberig tartottak, a szerződést tavaly október végén írták alá a brüsszeli EU-Kanada csúcstalálkozón. Tavaly ősszel a belgiumi Vallónia tartomány próbálta megakadályozni a véglegesítést, most a parlamenti szavazást előzték meg utcai tüntetések.
A megállapodást 408 EP-képviselő támogatta, 254-en szavaztak ellene. Az egyezmény támogatói szerint a CETA a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató akadályok lebontása, az áruk, szolgáltatások és befektetések forgalmának növelése révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az Unióban és Kanadában is. A vámok eltörlése nem érinti a közszolgáltatásokat, audiovizuális és a közlekedési szolgáltatásokat, valamint egyes mezőgazdasági termékeket.
A szabadkereskedelmi egyezményeket támogatók egyben a protekcionizmus elutasítását is látják ezekben a szerződésekben, míg ellenzői épp a nemzeti kormányok mozgásterének korlátozásától tartanak és úgy vélik, hogy az EP még több hatalommal ruházza fel a multinacionális nagyvállalatokat és nem tartja kellőképpen szem előtt a környezetvédelmi szempontokat. Az elutasítók az EU és az Egyesült Államok között tervezett, még inkább kifogásolt transzatlanti partnerség, a TTIP kisöccsének és előfutárának tartják a CETA-t.
A magyarországi pártok képviselői is támogatták a CETA-t, ez alól kivételt a Zöldek frakciójához tartozó PM és LMP képviselői jelentették. Az EP minden nagy frakciója igennel voksolt a CETA-ra.