A kormánypárti frakció ugyanis az ülésre berendelte az "elmúltnyolcév" összes baloldali miniszterelnökét: Medgyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont, illetve Demszky Gábor volt főpolgármestert is, hogy "segítsék a kormányt a metróügy feltárásában". A fideszes szándék komolyságát azonban már múlt héten is jelezte, hogy a három miniszterelnök és a volt főpolgármester meghallgatására egyetlen napirendi pontot szánt, az MSZP áfatörvény-módosítási és a Jobbik dohánytörvény-módosítása előtt. Gyurcsány és Demszky korábban a sajtónak jelezte, nem kívánnak részt venni a négyes metró ürügyén tartott politikai cirkuszban. Bajnai Gordon nem is válaszolt a bizottság megkeresésére. Egyedül Medgyessy Péter írt a bizottságnak válaszlevelet: ugyan most külföldön tartózkodik, ám márciusi hazaérkezése után áll a kérdezők rendelkezésére, ami már csak azért is indokolt lehet, mert őt személyesen is említi az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) idevágó jelentése.
FOTÓK: Tóth Gergő/Népszava
Mindennek ellenére nem őt, hanem Bánki bizottsági elnök leginkább Demszky távollétét fájlalta. Így végül mégiscsak sajtótájékoztató lett a bizottság üléséből, ahol Bánki a médiának mondta el a volt főpolgármesternek címzett kérdéseit. "Szerettünk volna megtudni, hogy egy ilyen súlyú, annak idején 200 milliárdosra tervezett beruházást miért vontak ki a fővárosi közgyűlés hatásköréből" - utalt Bánki arra, hogy anno az akkor még ellenzéki Tarlós Istvánnak volt egy olyan indítványa, hogy a négyes beruházással kapcsolatos valamennyi szerződést csak a közgyűlés tudtával, beleegyezésével lehetett volna aláírni. Azonban ezt az ellenzéki felvetést az akkori kormánykoalíció leszavazta. "Hogyan lehetett az, hogy egy 190 milliárdos beruházás végül 450 milliárdba került" - tette fel a másik, leginkább költői kérdését a bizottsági elnök. Ugyanakkor mindezekről Demszky már hétfőn, a Budai Liberális klubban nyilatkozott. Arra emlékeztetett, hogy a projekt kezdete és befejezése között eltelt 12 év alatt összességében 125 százaléknyi volt az infláció, ráadásul időközben több olyan plusz beruházás illetve változás is bekerült a négyes metróba, ami tovább drágította az árakat. volt főpolgármester állította azt is, hogy valamennyi felmerült kérdésben kifejtette álláspontját az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálatában, ám e válaszai az OLAF-jelentésből kimaradtak.
A kampányszagú, egyoldalú ülést követően Bánki azt is elmondta: továbbra is várják a gazdasági bizottság elé azokat a döntéshozókat, akik részt vettek az egy évtizede volt nagyberuházás kialakításában. Név szerint említette Horváth Csaba akkori főpolgármester-helyettest és Gy. Németh Erzsébet, a fővárosi közgyűlés akkori MSZP-frakció-vezetőjét. Mindeketten cáfolták már ugyanakkor politikai felelősségüket az ügyben, hiszen egyikük sem volt döntéshelyzetben.
Mindezek után megkérdeztük Bánki Eriket arról, miért csak most, jó egy évtizeddel az események, és a metróberuházás körüli, vélhető bűncselekmények elévülése után tűnt fel az Orbán-kormánynak, hogy súlyos visszaélések voltak a négyesmetró beruházás körül. Állította, hogy ők a metrószerződések átvizsgálásával és az ebből fakadó vitarendezéssel töltötték az eltelt hét évet, ezért került csak most nyilvánosságra a botrány. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a jövőben is számíthatunk-e arra, hogy a metróügyhöz hasonlóan más OLAF-jelentéseket is nyilvánosságra hoznak-e, ám Bánki erreúgy reagált: ezt az OLAF-jelentést a kormány tette közzé. "Bármilyen ügy, amiben a kormánnyal tudunk együttműködni, abban segítjük a kormány munkáját" - fogalmazott talányosan az elnök.
