Az uniós átlag felett, 2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság 2016-ban, így folytatódott Magyarország felzárkózása. Tavaly az uniós források átmeneti szünetelése ellenére sikerült ezt a növekedést elérni. A bérmegállapodásnak köszönhetően idén magasabb növekedési pályára állhat a magyar gazdaság - közölte a gazdasági tárca a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb előzetes GDP adatára hivatkozva. A tárca irányítója, Varga Mihály egy nyilatkozatában az elmúlt 3 év átlagosan 3 százalékos GDP növekedéséről is beszélt. A kormányzat érvelésével az a gond, hogy nemcsak mi növekedtünk, de a nálunk fejlettebb gazdaságok is, így Magyarországnak a jelenleginél jóval erőteljesebben kellene növekedni ahhoz, hogy megkezdhesse a felzárkózást - fogalmazott a szaktárca véleményénél árnyaltabban Inotai András közgazdász. Ráadásul a régió gazdaságai 2016-bam a magyar növekedésnél jóval erőteljesebben bővültek.
A tartós növekedéshez elengedhetetlen a beruházások gyarapodása, ehelyett tavaly az uniós források híján gyakorlatilag leálltak a nagy infrastruktúrális programok, s a működő tőke sem árasztotta el az országot. Összességében 10 százalékkal estek vissza a beruházások 2016-ban. Emellett egy nagyon erős egyoldalú függés alakult ki az autógyártástól, ami a járműipar hullámzásának teszi ki Magyarországot. A KSH elemzéséből az is kiderült, hogy a múlt év negyedik negyedévében éves összevetésben 1,6 százalékkal, míg negyedéves alapon 0,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, biztos, hogy a várakozásaiknak megfelelően a növekedés elsősorban a piaci szolgáltatásoknak és a mezőgazdaságnak volt köszönhető. A szakember azt is elmondta, hogy a lakossági fogyasztás és a nettó export hajtotta a GDP-t. A beruházások számottevő csökkenése visszahúzta a gazdaságot. Nem segített ezen a kormány tavaly év végi 800- 1000 milliárdos költekezése sem, ez sem volt elegendő a GDP érdemi meglódításához.
Az ipar alig 0,9 százalékos bővülést produkált tavaly, ami lényegében stagnálásnak felel meg. Az építőipar pedig 18,8 százalékos zsugorodásával lehúzta a GDP-t. Németh Dávid szerint az idén sokkal nagyobb növekedésre van kilátás, elsősorban a gazdaságba érkező uniós források miatt. Ha nemzetközi környezet a tavalyihoz hasonlóan alakul, nem lesz jelentős lassulás Európában vagy éppen Kínában, akkor a magyar GDP 2017-ben akár 3,7 százalékkal gyarapodhat. Ez nagyjából megegyezik az Európai Bizottság hétfőn nyilvánosságra hozott úgynevezett téli előrejelzésében közölt értékkel.
A kormányzat viszont jóval merészebben álmodik nagyot, és erre az évre 4,1, míg jövőre 4,3 százalékos GDP növekedéssel számol. A kincstári optimizmus egyik pillére, hogy a kabinet szerint a külső és a belső egyensúly tovább erősödött. A külkereskedelmi egyenleg tavaly soha nem látott rekorddal 10 milliárd eurót tett ki, míg az államháztartás hiánya is jócskán elmaradt a 3 százalékos küszöbtől. Kétségtelen, hogy rekordot ért el a kivitelünk, de ennek egyik oka, hogy alacsony volt az import, részben az energiahordozók árzuhanása miatt - jegyezte meg Inotai András. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy elmaradtak a beruházások. Így ez is visszafogta az importigényeket. Önmagában a behozatal lefaragása egyáltalán nem jelent automatikusan előnyt - figyelmeztetett a közgazdász.
A kiemelkedő exporteredmények pedig döntő részben a hazánkban letelepedett autógyáraknak, főleg német anyacégek leányainak köszönhető. Ám egy autóipari krízis, egy pénzügyi válság miatt visszaeső kereslet, vagy az Európában megjelenő Kínában gyártott autók nyomán jelentős kapacitásfelesleg keletkezhet, s nem tudni, hogy ekkor hol fognak az anyacégek kapacitásokat megszüntetni. Az is rontja a képet, hogy a magyar kivitelben viszonylag csekély a magyar hozzáadott érték. Az autógyárak az utóbbi időben már nagyrészt kiviszik a profitjukat és kevéssé forgatják vissza Magyarországon.
Összességében az a legfőbb probléma, hogy az évente az unióból a magyar GDP 3-4 százaléka jött és jön be, s ennek alig látni nyomát a bruttó hazai termékben. Kijelenthető, hogy rendkívül rossz hatékonysággal használta fel a kormányzat. Nem termelő, gazdaságserkentő, a versenyképességet javító beruházásokra költötte, hanem gyakran presztizs projektekre, amelyek fenntartása viszi és nem hozza a pénzt. Még egyszer nem jut Magyarország 22 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz - mondta Inotai András.