Hiába fogadtuk meg Tállai András tanácsát és mentünk le Mezőkövesdre, hogy kikérjük az adóügyi államtitkár elnökölte Mezőkövesdi Zsóry FC által építtetett sportszálló szerződéseit, dokumentumait.
Tállait már hiába keresnék szokásos hétvégi "falujárásán", ugyanis miután a 444 újságírói a hetekben a NAV-elnök nyomába eredtek, már nem teszi közzé programját a Facebookon. Így sajnoscsak utólag értesülhetünk egy-egy falunapról, vérnyomásmérő-átadásról vagy iskolai menza megtekintésről. Arra is esélytelen rákérdezni a NAV-elnöknél, miért kap két adótanácsadó cégtől összesen havi félmilliót "szerkesztésért" ahelyett, hogy az adóhatósági szaklapok főszerkesztését beépítették volna a milliós államtitkári fizetésébe.
Ugyanis a klubszékházhoz, stadionhoz érve már a portán sem jutottunk túl: két úr kérdezte, miben segíthetnek, előadtuk, hogy Tállait követve ide jöttünk az iratokért, egy illetékessel szeretnénk beszélni. Egy "már megint az a kurva sportszálló" felkiáltás után megérkezett egy fiatalabb, magát sajtómunkatársnak mondó melegítős úr is.
Vele sem jutottunk előrébb, mivel a szálló ügyében nem mondhatott semmit, az "illetékes, aki ezzel foglalkozik" éppen elutazott. Pedig az adóügyi államtitkár januárban azt nyilatkozta a Hír TV-nek, hogy helyben megtekinthető a készülő sportszálló költségvetési terve. Ugyanakkor a riporter nem tudta minden kérését feltenni Tállainak a sajtótájékoztatón, mivel amikor azt fejtegette: miért került a tervezett háromszorosába, 1,4 milliárdba a sportszálló, s miből finanszírozzák a szükséges önrészt, válasz helyett az államtitkár szólt egy beosztottjának, aki egyszerűen kivette a mikrofont az újságíró kezéből.
A vonatkozó, többütemű közbeszerzés harmadik részének eredménye nemrég jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, ami egy 910 millió forintos szerződést hozott a többi pályázatot is megnyerő Penta Industry Kft.-nek. A vállalat korábban 396 millióért vállalta a munkát. Ugyanakkor ezt a szerződést később módosították, mert Tállaiék rendeltek még egy szintet az épületre, ez 469 millióra tornázta fel az árat. Így a sportszálló drágábban épül meg, mint a Mezőkövesd 5000-es 1,25 milliárdos stadionja. Az ingatlant, amely egyébként egy korábbi állami kemping területe 60 millió forintért vették meg.
A városháza FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ágaskodó toronydaru
A mezőkövesdi lepattintás után sem adtuk fel, újból kikértük az adatokat, s ha nem kapjuk meg őket, perre megyünk, hiszen - példaként - a felcsúti akadémiát a múlt héten kötelezte a TAO-pénzekhez köthető szerződéseinek kiadására a bíróság másodfokon is. A Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány esetében nagyjából 5-6 milliárd forintnyi beruházásról van szó. A Fővárosi Ítélőtábla azért kötelezte a felcsútiakat az adatok közreadására, mert az alapítvány közhasznú, s ilyen tevékenysége végett nyilvánosan kell működnie. A mezőkövesdiek esetében inkább a Székesfehérvári Törvényszék elsőfokú ítéletére hivatkozhatunk: eszerint a TAO-felajánlás közpénznek minősül, ezért felhasználásának nyilvánosnak kell lennie.
Tállai András FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A Tállai elnökölte fociklubtól az építkezés felé vettük az irányt. Az ágaskodó toronydarunak hála a jövendőbeli sportszállót viszonylag könnyen megismertük a fürdőnél, bár az a GPS szerint nem azon a címen található (Bazsarózsa utca 2. - a szerk.), amit az iratokon, pályázati anyagokon megadtak. Vélhetően a munkásokat értesíthették, hogy valaki jön a "tévéből", egész bizottság fogadott bennünket, az állványzatról nem túl szívélyes megjegyzéseket kaptunk - szerintem édesanyám azóta is csuklik. A munkálatok lassan a végső stádiumhoz közelednek, már a külső szigetelést csinálják. Arról nem szól a fáma, mikor adják át a sporthotelt, de vélhetően már tavasszal üzembe állhat a létesítmény a többi környékbeli szálloda mellett. Ugyanakkor meg kell jegyezni: ahhoz képest, hogy egy csaknem másfél milliárdos épületről beszélünk, igen kicsinek tűnik.
Ha a Zsóry FC-nek magának kellett volna kifizetnie az 1,4 milliárdot, igen nehéz helyzetbe kerülne: legkevesebb 45 ezer forintért kellene kiadni egyetlen szobát az év mind a 365 napján ahhoz, hogy két év alatt megtérüljön a befektetés - ebben az összegben nincsenek benne az alkalmazottak bérei, és a rezsi.
Tállai csapatát sokak szerint joggal nevezhetjük a magyar futballtámogatási rendszer állatorvosi lovának.
Az Orbán-kormány egy 2011-es törvénymódosítással tette lehetővé, hogy a fizetendő társasági adó egy része a költségvetés gyarapítása helyett meghatározott sportcélokra legyen felajánlható olyan sportszervezetek számára, amelyek erre lehetőséget kaptak az öt látvány-csapatsportág (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) szövetségének valamelyikétől. Tehát lényegében a TAO-felajánlások "közpénz jellegűek", hiszen a milliárdos összegektől az államkassza esett el, a Mezőkövesdhez hasonló "futball-fővárosok" javára.
A Mezőkövesd még a felcsúti Puskás Akadémiánál is jobb példa a TAO-támogatások aránytalanságára, s az ész nélküli költekezésre, hiszen bár messze Orbán Viktor kedvenc falujának csapata kapta a legtöbb ilyen jellegű támogatást az utóbbi időben, ott legalább folyik akadémiai képzés is, ellentétben Mezőkövesddel.
Bár a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szerint a támogatásokkal főképp az utánpótlás nevelést ösztönöznék, Tállai csapata így is több mint 770 milliónyi TAO-pénzt kapott tavaly, Felcsút után a legtöbbet (Mészáros Lőrinc klubja csaknem 3 milliárdot költhetett el). Ugyanakkor Mezőkövesden akadémia híján saját nevelésű játékos sem nagyon fordul meg az első csapatnál, s az MLSZ úgynevezett "fiatal szabályának" sem nagyon felelnének meg, amely a pénzelosztáskor preferálja azokat a klubokat, amelyek 20 év alatti, magyar játékosokat is pályára küldenek. Ilyen játékos jelenleg nincs az NB1-es csapat keretében.
Arról nem is beszélve, hogy az idegenlégiósokról szóló korlátozásokat sem mindig tartják be: a szabályok szerint egyszerre csak 3 nem magyar játékos lehet a pályán, Mezőkövesden mégis gyakran 5-6 külföldi lép pályára, mivel szerb és román focisták idő közben magyar állampolgárságot is szereztek - emlékeztetett az Index. A TAO-pénz nagy részét a csapatot üzemeltető cég sport- és rekreációs központok építésére fordították, azaz a sportszállóra, egy sporttáborra és bérbe adható sportpályákra. Tehát gyakorlatilag - a bíróság szerint is - közpénzből építettek a vállalatnak bevételt hozó létesítményeket.