Sajtótájékoztatóján Stoltenberg arról beszélt, hogy a NATO-nak számos kihívással meg kell küzdenie a mai megváltozott, kihívásokkal teli biztonsági környezetben, de továbbra is nagy szükség van a katonai szövetségre.
Bennfentesek szerint a NATO szerdán kezdődő kétnapos ülése főként James Mattis új amerikai védelmi miniszter bemutatkozása miatt fontos, aki várhatóan ismertetni fogja a nemrég hivatalba lépett, Donald Trump vezette kormányzat elképzeléseit.
A főtitkár hangsúlyozta, a NATO fordulóponthoz érkezett a kiadáscsökkentés évei után, tavaly ugyanis 3,8 százalékkal, nagyjából 10 milliárd dollárral emelkedtek az európai szövetségesek és Kanada katonai kiadása az azt megelőző évhez képest. Mint mondta, ez jelentősen meghaladja a várakozásokat, de további erőfeszítésekre van szükség, mivel kulcsfontosságú a védelmi költségvetések növelése.
Elmondta, úgy látja hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO mellett, Donald Trump azonban mindkét telefonbeszélgetésük során a védelmi kiadások emelésének, a tisztességes tehermegosztásnak a fontosságát hangsúlyozta.
A tagállamok korábban vállalták, hogy a hazai össztermék (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani.
Ezt 2016-ben csak öt NATO-ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország - teljesítette. Stoltenberg azonban felhívta a figyelmet, hogy Lettország, Litvánia és Románia is közelíti az elvárt szintet.
Szakértők szerint az európai vezetőket aggodalommal tölti el Trump álláspontja, részben mert nyíltan az Oroszországhoz közeledés mellett kötelezte el magát, részben pedig mert a NATO költségvetésének, az amerikai hozzájárulásnak az újratárgyalását helyezte kilátásba. Korábban úgy nyilatkozott, hogy orosz agresszió esetén csak azoknak a NATO-tagországoknak a védelméhez nyújtana segítséget, amelyek teljesítették szövetségesi kötelezettségeiket.