építőipar;mélypont;

Csak a nagyvárosokban érezhető a társasházépítések felfutása FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

- Nagyot esett az építőipar

Jelentős mértékben zuhant tavaly az építőipar teljesítménye, elsősorban az uniós források elapadása miatt. Idén újra indulhatnak érkezhetnek a közösségi források és a lakásépítési hullám is kitarthat. Az építőiparban általánosnak tekinthető szakemberhiány azonban már idén is gondot okozhat.

Az építőipari termelés tavalyi 18,8 százalékos visszaesése után idén már jelentős javulást várnak a szakértők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait alapján. Az ágazat 3 százalékos növekedést ért el még 2015-ben. Ehhez képest az épületek 3,7, az egyéb építmények beruházása 33,0 százalékkal csökkent 2016-ban. A legnagyobb visszaesés az út- és vasútépítő vállalkozások termelésében volt.

Az idei növekedési várakozásokat jórészt arra alapozzák az elemzők, hogy az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene 89 százalékkal meghaladta az előző évit, ezen belül az egyéb építményekre vonatkozó szerződések már 174 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint ez azt jelzi, hogy ismét megindulnak az uniós forrásból végzett infrastrukturális beruházások, útépítések. Ágazati szakértők azonban hangsúlyozták, a szerződéseknek megközelítően az egyharmada végül nem, vagy jelentős csúszással valósul meg.

A végleges lakásépítési adatok február végén láthatnak napvilágot. Az előzetes becslések szerint 2016-ban 9-9,5 ezer új lakás épülhetett, s idén ez a szám elérheti a 14-15 ezret. Ez százalékban jelentős emelkedés, főleg a rendkívül alacsony bázisnak köszönhetően, de a darabszám továbbra sem éri el a válság előtti békeév 30-40 ezer átadott új lakását - nyilatkozta a Népszavának Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója.

Számottevő lakásépítés főként a fővárosban, illetve a nagyvárosokban tapasztalható, ami az építőipar idén várható 10 százalékos bővüléséhez legföljebb 2-3 százalékkal járulhat hozzá. Összességében is a hazai újlakás építés és felújítás az ágazat teljesítményének nagyjából a 10-15 százalékát adja, ami az uniós átlag fele, harmada.

Az új otthonok több mint 50 százaléka lehet társasház és ez Budapesten még magasabb arányt is elérhet - jegyezte meg Petz Raymund. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) ugyan valamelyest lendített a szegmens teljesítményén. Tavaly mintegy 30 ezer igényt fogadtak be a bankok, de 85-90 százalékánál használt lakás vásárláshoz, illetve felújításhoz kértek támogatást a jogosultak. Idén az új lakás igények akár a kétszeresükre is emelkedhetnek, de számszerűen ez sem jelent majd többet 6-7 ezernél.

A lakásépítési hullám lendülete több okból is megtörhet. Szakemberhiányra például az építőiparban a megkérdezett cégek átlagosan 35-40 százaléka panaszkodik, de ugyanez az adat a lakásépítéssel, vagy azzal is foglalkozó vállalkozásoknál már 60 százalék a GKI felmérése szerint. Ennek oka a nagyobb élőmunka igény. Az uniós támogatások újraindulásával az infrastrukturális beruházások meglódulása a munkaerőpiacról az amúgy is szűkös szakemberkínálatból szív el munkaerőt - jegyezte meg Virovácz Péter.

Jelentős javulást vár 2017-ben Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is, aki azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakásépítés áfája a jelenlegi szabályozás szerint csak 2019 végéig lesz 5 százalékos, ha utána esetleg emelkedik az adó, az visszavetheti a lakásépítési kedvet. Ugyancsak hűtheti a lakásépítési lázat, hogy tavaly 25 százalékkal nőttek a kivitelezési költségek, idén várhatóan további 10-15 százalékkal emelkednek, s ennek csak kisebb részét fogja átvállalni a kivitelező. Emiatt, valamint a kereslet folyamatos növekedése miatt az új építésű lakások további drágulására lehet számítani, bár az áremelkedés a tavalyinál kisebb ütemű, valószínűleg 5-8 százalékos lesz - fejtette ki Mester Nándor, az Otthontérkép elemzője.

Az építőipar az idei, illetve a jövőre várható lakásépítési keresletet még bírja majd kapacitással, de ha esetleg 20 ezer fölé emelkedne az újlakás építési igény, akkor már súlyos gondokat okozhat a szakemberhiány.

Korrupciógyanús ügyletekbe bonyolódott az Orbán-kabinet a tervezett paksi bővítés uniós engedélyeztetése kapcsán – állítja az LMP.