Maga a hely kicsi volt, a négyzetméter-arányos tömeg viszont jelentős, a gyorsreagálású sajtó például gyakorlatilag teljes létszámmal kivonult. A nolimpiás aláírásgyűjtésből érkező szónokok közül Szél Bernadett az emelkedettebb, világnézet-kifejtős, időben is nagyobb léptékű megközelítést választotta, Hadházy Ákos pedig a 2016-os esztendőt jellemző egyedi momentumokat elemezte az ő politikusként sajátos, de az utcai beszélgetéseket figyelve egyre általánosabb látószögéből. A női pártelnök szerint az országban a hangulat a 80-as évek elejét idézi: látszatrend van és látszatjólét, igazán jól csak azok élnek, akik időben rátették a kezüket a közösre. -Egyik kormány sem adta meg a lehetőséget, hogy az ország a legtöbbet hozza ki magából. A magyar vállalkozásokat versenyhátrányba hozták a multikkal szemben, a vidék legnagyobb problémája ma a kisgazdaságokat és kisegzisztenciákat tönkretevő Fidesz, az emberek már a rendszerváltás utáni évekért is joggal kérhetnének kárpótlást – sorolta a gondokat, arra a következtetve: teljes sorcserére van szükség a változáshoz, és közben valahogy az elveszett bizalmat is vissza kell szerezni.
Az állatgyógyász Hadházy Ákos erre receptet is kínált: szerinte a politikusokat a hazudozásért, a lopásért, az ígérgetésért és a veszekedésért utálják, vagyis ezekről kellene leszokni. A két pártvezető diagnózisa megegyezett: depressziós a társadalom (az ellenzék is) miközben mindenki tisztában van vele, hogy a magyar történelem legnagyobb, államilag szervezett lopássorozata zajlik. A kormány értékrendje elszakadt a valóságtól: tavaly év végén pár nap alatt 300 milliárd forintot szórtak ki olyan nevetséges célokra, mint a miniszterelnök dolgozószobájának bebútorozása – ennyiből meg lehetett volna duplázni az összes ápoló és orvos fizetését. -A szegénységből egyedül munkával nem lehet kitörni, jó minőségű oktatásra is szükség van. Azért az autóért fizetnek sokat, amelyik sokat tud, és ez a munkaerőre is igaz – hangsúlyozta. Az ellene is irányuló kormányzati lejáratásokról szólva igazi közönségsikert aratott egy Antall József-idézettel: a volt miniszterelnök édesapja mondta, hogy ha az Alpoktól keletre az embert nem akasztják fel, a többi részletkérdés. Félni csak Orbánéknak van okuk, és félnek is: a Várban, ahol „egy új várat építenek a miniszterelnöknek" (az árakat tekintve mindenképpen), minden talicska betonra jut három rendőr meg egy TEK-es, és mindenütt bombákat keresnek.
Zárásként idézett egy falun élő, néggyermekes polgári családanyától („a Fidesz elsődleges célcsoportjától") kapott levélből: „Elegünk van abból, hogy a gyerekeink ócska tankönyvekből tanulnak, a szüleink lerohadt kórházakban halnak meg, a rendőr pedig kirabol az utcasarkon, amikor képtelen indokokkal szab ki a kerékpárját toló emberre akkora büntetést, amiért egy közmunkás egy hónapig dolgozik". Hadházy szerint az országban most nem a bőség nyugalma, hanem vihar előtti csend érzékelhető, és minél hosszabb a várakozás, annál nagyobb lesz az égszakadás a végén. A közönség elégedett reakcióiból ítélve ezzel úgy sikerült újrakereteznie az egész ellenzéki térfelet uraló bénultságot, hogy közben – a saját maga által támasztott feltételnek megfelelve – sem hazudozásba, sem irracionális ígéretekbe nem kellett belemennie.
