szakszervezetek;;állóvíz;

- Szakszervezetek - Kő csobbant az állóvízbe

Értetlenséget, sőt indulatokat váltott ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) tagszervezeteinek vezetőiben, hogy alelnökük a szakszervezeti mozgalmat is kritikusan értékelő kijelentéseket tett a 168 Óra című hetilapnak. 

A Népszava értesülései szerint Székely Tamás nyilatkozatáról a MASZSZ jövő heti elnökségi- és szövetségi tanács ülésén tárgyalnak majd, bár a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke telefonon arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte többen félreértették a szavait.

Amikor például azt kifogásolta, hogy a kormány biodíszletnek használta a tárgyaló feleket a versenyszféra érdekegyeztető fórumán, sokan arra gondoltak, nem ért egyet a minimálbér és a szakmunkás bérminimum emelésével, holott a megállapodás aláírását ő is megszavazta a szövetség elnökségében. Székely a Népszavának megerősítette, hogy a béremelésre óriási szükség volt, amit kifogásol, az az emelés ütemezése, mert ez óriási feszültségeket okoz helyi szinten. Tegnap is egy nyírbátori flakongyár bértárgyalásáról hívtuk ki néhány percre, mert a cég a minimálbér emelését sem tudja kigazdálkodni, az ehhez igazodó további emelésekre pedig végképp nincs fedezete. Egész műszakok teszik le a munkát – mutatta be a helyzetet a VDSZ vezetője, hozzátéve, hogy a cég tehetetlen. Szerinte a munkáltatókra gyakorolt nyomást a kormány, hogy fogadják el a magas béremeléseket, ami viszont nemcsak őket, hanem az érdekvédőket is nehéz helyzetbe hozta, mert a cégek béremelést megkerülő trükkjeivel szemben is harcolniuk kell.

A MASZSZ elnökségének másik meghatározó tagja, Sáling József azt hangsúlyozta lapunknak, hogy amikor egyhangúlag felhatalmazást adtak Kordás László elnöknek a bérmegállapodás aláírására, pontosan végigvették, milyen feszültségeket okoz a váratlan lehetőség, de egy szakszervezet nem utasíthat vissza a dolgozók számára kedvező ajánlatot. A szövetség bérpolitikai ügyvivőjétől megtudtuk, a versenyszférában jövő hétfőn felmérést készítenek, hogy mekkora emelést tudtak megvalósítani a cégek és hogy hány helyen vetettek be olyan trükköket, mint a részmunkaidő bevezetése vagy a cafetéria megszüntetése. A Népszavának hangsúlyozta, hogy sok kérdésben nem fogadja el Székely álláspontját, szerinte például nem érezhető bizalomvesztés a szakszervezeti vezetőkkel szemben, ahogy azt az alelnök egyik válasza sugallja. Székely szerint viszont a bérfeszültség igenis további bizalomvesztést okozhat, a dolgozókban ugyanis most túl nagy az elvárás az érdekvédelmi vezetőkkel szemben. Mindenképpen meg kell őrizni a hitelüket – hangsúlyozta az alelnök, hozzátéve, hogy ha a harciasabb módszerek nem tetszenek a kormánynak és emiatt a bérmegállapodás felrúgásának lehetőségével akarja zsarolni a szakszervezeteket, akkor állnak elébe, de nem engednek a zsarolásnak. A kérdésre azonban, hogy érezhető-e ilyen mozgás a kormány oldalán, végül nemmel felelt. A vihart kavart interjúban személyi változásokat is sürgetett, de tegnap lapunknak ezt azzal tompította, hogy nem a munkavállalók képviseleteiben kell ezen elgondolkodni.

Király András a MASZSZ elnökségi tagja azt hangsúlyozta lapunknak, hogy a magyar szakszervezeti tagság és vezetők is elkényelmesedtek az utóbbi időben, tehát nem baj, ha valaki felkavarja az állóvizet.

A tárca nem erősítette meg Lázár János tegnapi bejelentésének azt a részét, hogy két kórház azért kapott - a Magyar Közlöny szerint - 8,7 milliárd forint fejlesztési pénzt, mert cserébe vállalta, hogy az új szülészeten nem végeznek majd abortuszt, illetve nem fogadnak el hálapénzt. Kérdésünkre azt írták, támogatják, hogy egyházi intézményekben is legyen szülészet. Erre adták a pénzt.