Az agrárszféra képviselői a napokban jelentették be, hogy szívesen látnának olyan munkavállalókat, akik korábban közfoglalkoztatott voltak, mert a számukra nyújtott, alacsonyabb bér nem okozna majd bérfeszültséget a jelenlegi alkalmazottak körében.
A kormány most azon dolgozik, hogy hogyan lehetne támogatni a munkaadókat abban, hogy a közmunkások közül válasszanak. Lázár elmondta: szigorodnak az ilyen munkavállalás feltételei, emellett, ha a járáson belül van számukra munka, azt el kell fogadniuk a közfoglalkoztatottaknak.
A közmunka egyfajta válasz lett a foglalkoztatás szociális rendszerű megoldására - írta elemzésében a Policy Agenda. A kormány mérései alapján sikeres ez program, mivel 2014 és 2016 első négy hónapja között átlagosan a közmunkából kilépők 13 százaléka hat hónappal később már a „normál munkaerőpiacon” dolgozott. Ez összesen 151 ezer embert jelent, ami azonban az adatokat nézve túlzás. Ha ugyanis ennyi ember került volna ki valóban a közmunka-rendszerből, akkor nem növekedhetett volna a közfoglalkoztatásban érintettek száma. Márpedig a növekedés megtörtént - véli az elemzés. Ugyanakkor naivitás azt gondolni, hogy a magasabb minimálbérrel a közmunkával érintett réteg egyszerűen „átvezényelhető” az elsődleges munkaerőpiacra – írta a Policy Agenda.
A kutatók szerint a közmunka leépítése több kérdést is felvet. Például, az általuk végzett munkát ki látja el a jövőben? Ha senki, akkor ezek szerint ezek a munkakörök valójában feleslegesek voltak? Ha a közmunkásokat kiszervezik a vállalkozói szférába, akkor a kötelezően adandó magasabb bért (nem adhat a vállalkozó minimálbérnél kevesebbet) ki fogja kifizetni? További kérdés, hogy mi le lesz azokkal a településekkel, ahol 10 százalék feletti a munkaképes korúakon belül a közmunkások aránya? E helyeken ugyanis nem az a probléma, hogy nem akar máshol dolgozni a közmunkás, hanem nincs hova mennie. A közmunkások számának csökkentése azonnal jelentkezne a foglalkoztatási statisztikában. Ha a versenyszféra nem veszi fel ezeket az embereket azonnal, akkor megszakad az a „sikerszériája” a kormánynak, hogy folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak létszáma.
A statisztikát másképp is javítja a kormány, ugyanis idén januártól már nem szerepelnek munkakeresőként a munkaügyi nyilvántartásokban az 50 százalék alatti egészségkárosodással élők. Olyanok ők, akik nem tudnak dolgozni, és általában egyetlen bevételük a 22 800 forintos állami támogatás volt, amitől most eleshetnek. A kormány által számukra ígért speciális közmunkaprogram azonban késik.
