Közismert tény, hogy a magyar Országgyűlés által elfogadott, a devizahitel-szerződések egyes feltételeinek tisztességtelenségét megállapító törvényekkel az ügyfelek jelentős része továbbra sem elégedett, saját helyzetét méltánytalannak tartja. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság előtt - hírek szerint - 3-4 olyan, fogyasztóvédelmi megközelítésű beadvány szerepel, melyek közül kettőt idén, előreláthatóan az esztendő második felében kezdenek tárgyalni, ítélet pedig majd ezt követően várható. Közöttük van az, amely ahhoz kapcsolódik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla egy előtte folyamatban lévő ügyben azt vizsgálja, hogy tisztességtelen volt-e az a gyakorlat, hogy a devizahitel-szerződések árfolyamkockázatát, illetve az ebből eredő többletköltségeket kizárólag az ügyfelekre hárították át a pénzintézetek.
Ezzel kapcsolatban a magyar bíróság iránymutatást vár, hogy a pénzügyi intézmények a devizahitel-szerződések megkötésekor eleget tettek-e a világos és érthető megfogalmazás követelményének azzal, hogy a fogyasztóknak csupán általános jellegű tájékoztatást adtak a devizában való eladósodás kockázatairól. Tették ezt anélkül, hogy például a devizák árfolyamváltozásának sajátosságairól tájékoztatták volna az ügyfeleket. Konkrétan arról, hogy pénzügyi válságok idején a tapasztalatok szerint a vezető devizák árfolyama jelentősen felértékelődik, aminek előjelei már 2007-től tapasztalhatóak voltak.
Ez az ügy csak pár napja érkezett az Európai Bírósághoz, jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban, amelynek keretében a magyarországi alapügy peres felei, az uniós tagállamok és a fontosabb uniós intézmények írásbeli észrevételeket tehetnek - tájékoztatta lapunkat Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóreferense.
Az ügyfelek érdekeinek megfelelő védelme még a devizahitelek forintosítása, illetve elszámolása nyomán sem rendeződött. Ennek emlékezetes példája, hogy az alkalmazott árfolyamképlettel a banki ügyintézők jelentős része csak későn ismerkedett meg - ismertette a furcsa helyzetet a Népszavával Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. A Magyar Nemzeti Bank - felügyeleti jogkörében eljárva -, ugyan egy egyoldalas közérthető tájékoztatást küldött az egyes pénzintézeteknek, de a szakember információi szerint ezt mindössze két bank használta. Viszont akadt olyan, amely egy több százoldalas silabuszból dolgozott, amely táblázatok százait tartalmazta. Ez nyilvánvaló bizonyítéka volt annak, hogy még a megfelelő pénzügyi ismeretekkel rendelkező ügyfelek számára is áttekinthetetlen volt az árfolyamszámítás módja, vagyis egyértelműen egyoldalú szerződés született, amely átláthatatlan, ellenőrizhetetlen.
Éppen ezért a magyar bíróságokon számos pert kezdeményeztek az ügyfelek. Barabás Gyula véleménye szerint ezek tárgyalását most felfüggesztik, és bevárják a luxemburgi ítéleteket. A szakember nem kívánt jóslásokba bocsátkozni a várható ítéletekkel kapcsolatban. Az számára azonban nyilvánvaló, hogy Magyarországon sérültek az uniós fogyasztóvédelmi előírások. Más szakemberek álláspontja szerint nem valószínű, hogy a bankokra hárítanák utólag az árfolyamkockázatokat, ami több ezer milliárd forintot mozgatna meg. (Az elszámolás 700 milliárd forintba került.)
Romániában sem értek még véget devizahitel-szerződésekhez kapcsolódó perek, egy helyi bíróság megkeresése folytán pedig az Európai Bíróságnak ebben az esetben ismét meg kell szólalnia a kérdésben. Az ügy kísértetiesen hasonlít a magyarországihoz, mivel itt is azt vizsgálják , hogy a devizahitelek árfolyamkockázata mennyiben ellentétes az uniós fogyasztóvédelmi irányelvekkel. Annyiban túlmegy a várható luxemburgi ítélet a magyar ügyön, hogy azt is vizsgálják, hogy semmis szerződési feltételnek tekinthető-e az, hogy a kockázat realizálódása jelentősen megbontotta a bankok és a fogyasztók közötti szerződéses egyensúlyt a fogyasztók kárára. Egy fogyasztói szerződésbe foglalt feltétel abban az esetben tekinthető tisztességtelennek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára - az uniós direktívák szerint.
A román alkotmánybíróság keddi döntése szerint alkotmányellenes, így nem léphet hatályba a svájci frankban felvett lakossági hitelek lejre váltásáról szóló törvény Romániában, amelyet a parlament tavaly októberben egyhangúlag szavazott meg.
