önkormányzatok;káosz;TÖOSZ;pályázatok;támogatási rendszer;

Belterületi utakra megy a rokkantak pénze FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

- Sunyi pénzek vándorúton

Teljesen követhetetlen a magyar városok és falvak támogatási rendszere. Ez ellen a települési szövetségek is egyre gyakrabban emelik fel a hangjukat, de a kormányban káosz van, a szaktárcák nem tudták összeszedni, milyen jogcímen, mekkora összeghez jutnak hozzá az önkormányzatok.

A települések az utóbbi években kitanulták ugyan a Fidesz zavaros pénzelosztási rendszerét, de nagyon utálják a rendezetlen viszonyokat. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) néhány hete közleményben fogalmazta meg, hogy nem ért egyet az év végén itt-ott megmaradt pénzek pályáztatás nélküli szétosztásával, mert az megkérdőjelezi a hivatalos évközi pályázatok létjogosultságát. A szervezet elnöke a kérdésen is csodálkozott, hogy vajon kaptak-e választ a felvetésre. Szinte soha nem reagál kéréseikre a kormány – ismerte el Schmidt Jenő, hozzátéve, hogy évek óta kiszámíthatatlanok az év végi települési támogatások, de tavaly a kormány minden korábbi határt túllépett, amikor ötször annyi pénzt osztott szét, mint amihez a tervezett költségvetési pályázatokon hozzájuthattak az önkormányzatok.

Belterületi utak felújítására például szerinte a 3200 magyar településből 2500 pályázott, de megyénként általában csak három igényt fogadtak be, azokat is csak nagyjából 15 millió forintos összegben, majd az év végi pénzesőben ennek sokszorosát kapták meg más települések. A kiválasztás logikájára a települési szövetségben sem kaptak magyarázatot, ahogy nem reagált a Belügyminisztérium (BM) a Népszava kérdésére sem, vajon a jövő évi költségvetés tervezésekor figyelembe veszik-e az önkormányzati kifogásokat és változtatnak-e a maradvány pénzek szétosztásának gyakorlatán. A pénzhez jutott települések felsorolását tartalmazó karácsony előtti kormányrendelet értelmében „pályázat és támogatási kérelem benyújtása nélkül, támogatási előlegként” osztják szét az egymilliótól 2 és fél milliárdig terjedő összegeket.

Schmidt Jenő úgy látja, a kormány és a Fidesz erős embereinek körzeteibe jutottak megint nagy pénzek, Pest megyébe pedig azért, mert sok vezető lakik az agglomerációban. Tab fideszes polgármestere szerint a bizonytalan pénzforrás abban az értelemben kedvező az önkormányzatoknak, hogy nem kell összehívniuk a képviselőtestületet, és nem kell előre beszerezniük az engedélyköteles terveket sem. Végiggondolt mutyizás ez.

Sződliget polgármestere sem érti, miért kap az év végén több helyről összelapátolt keretből nagy összeget az egyik település és miért nem a másik. Juhász Béla úgy tudja, az erősen kormánypártinak számító Vác is szeretett volna fejlesztési pénzeket kapni, mégsem került fel a listára, amit a járási székhely szomszédságában fekvő Duna parti kistelepülés ellenzéki vezetője azzal magyaráz, hogy a térség parlamenti képviselője, Harrach Péter sokat veszített lobbierejéből. Nem véletlen, hogy a napokban bejelentette, nem méreti meg magát egyéniben a következő választáson. Juhász azonban a pályázati rendszerről sincs jobb véleménnyel. Igazi „óriási disznóságnak” tartja, hogy a pályázatírók tanácsára manapság mindenki támogató levelet kénytelen beszerezni az országgyűlési képviselőjétől, mert az terjedt el, hogy e nélkül nem veszik komolyan a kérést. Nekem, mint ellenzéki polgármesternek nem írja alá Harrach ezt a levelet – indokolja, miért csak brüsszeli uniós pályázatokon indul Sződliget.

A kiegészítő támogatás címén osztott év végi pénzek egy részét év közben is el lehetne juttatni a településekre, hiszen a maradványban benne van az önkormányzatok működésének általános támogatására szánt keret egy része is. Korábban az ellenzék is hevesen tiltakozott viszont, hogy majdnem 6 milliárd forint a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokból, 1,6 milliárd a gyermekétkeztetési feladatokra szánt összegből, 1,1 milliárd a szociális kiegészítő pótlék forrásaiból, 1,4 milliárd pedig a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak pénzéből származik. A több mint 50 milliárdos maradványból ezek helyett most 317 helyen építenek valamit: a budapesti Belváros vagy Győr útjainak és közterületeinek felújítását valósítják meg belőlük, felújítják a ceglédi, befejezik a csurgói sportcsarnokot, Döge turisztikai vonzerejét és a harkányi fürdőt fejlesztik, Hódmezővásárhely polgármesteri hivatalát, sportcentrumát, gimnáziumát, térfigyelő rendszerét és közlekedését újítják meg.

Az önkormányzatok felügyeletét ellátó BM és a humántárca tudott pontos listát küldeni az önkormányzatoknak szóló pályázati lehetőségekről. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt jelezte, olyan sok területen van ilyen lehetőség, hogy nem tudják vállalni az összesítés elkészítését. A Miniszterelnökség később ígért választ, míg a fejlesztési tárca nem is reagált kérdéseinkre. A költségvetés szövege kiszámíthatóságot és a stabilitást ígér a településeknek, de a kiegészítő támogatások kusza rendszere, a pályázatok dzsungele és a cimboráknak kínált segítség hálója minden korábbinál áttekinthetetlenebbé teszi az önkormányzati támogatásokat.

A Belügyminisztérium összesítése a kizárólag önkormányzatok számára kiírt pályázatokról

feladat

elérhető keretösszeg

(forint)

Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás

4,5 milliárd

A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzati ellátásának támogatása

100 millió

 

A települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatása

2,05 milliárd

Önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása

300 millió

Megyei önkormányzatok rendkívüli támogatása

300 millió

A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása

3 milliárd

Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása

300 millió

Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések

5 milliárd

Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása

2,5 milliárd

Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása

806 millió

Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása

1 milliárd

Önkormányzatok rendkívüli támogatása

11 milliárd

Vis maior támogatás

7,7 milliárd

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának összesítése önkormányzatok számára elérhető uniós pályázatokról

 

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében meghirdetett pályázatok

 

feladat

elérhető keretösszeg

(forint)

Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben

15 milliárd

Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben - kedvezményezett térségek

35 milliárd

Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben - kedvezményezett térségek

10 milliárd

A közösségi művelődési intézmény- és szervezetrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései

2 milliárd

A könyvtári intézményrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései

2 milliárd

A múzeumi és levéltári intézményrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései

1 milliárd

Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért

5 milliárd

Az egész életen át tartó tanuláshoz hozzáférés biztosítása

7,75 milliárd

Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése

16,24 milliárd

A népmese anyanyelvi kompetenciafejlesztő szerepének erősítése az informális és nem formális tanulásban

1,19 milliárd

Elsőként lakhatás

1,4 milliárd

Integrált térségi gyermekprogramok

15 milliárd

Jó kis hely - Biztos Kezdet Gyerekházak és kistelepülési komplex gyermekprogramok támogatása

5,5 milliárd

Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA)

22 milliárd

Célzott prevenciós programok a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében

3 milliárd

Gyerekesély programok infrastrukturális háttere

5,5 milliárd

Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás

35 milliárd

Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ERFA)

22,85 milliárd

 

Egyéb forrásból meghirdetett pályázatok 

Pályázati felhívás fejlesztő foglalkoztatást végző szolgáltató befogadására és állami támogatására

4,6 milliárd

Érdekeltségnövelő pályázat

0,3 milliárd

Könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatás

0,3 milliárd

Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

4,7 milliárd

Beijedhettek a Majtényi László mögött létrejött, eddig példátlan ellenzéki egységtől, így megakadályozná a Fidesz-KDNP, hogy a civil-ellenzéki köztársasági elnökjelölt szerepében szólalhasson föl bármiféle rendezvényen március 15-én. Néhány nappal korábban ugyanis már újrázó államfővé emelné a kormányoldal Áder Jánost.