Super Bowl;show;Lady Gaga;

Janet Jackson, Justin Timberlake FOTÓ: EUROPRESS/ GETTY IMAGES /DONALD MIRALLE

- Lady Gaga nagyon tudta, mit csinál

Lehengerlően energikus és imponálóan okos műsort adott Lady Gaga az ötvenedik Super Bowl félidejében, egyszerre idézte David Bowie-t és Barack Obamát.

Persze, hogy tudom, mit fogok csinálni, négyéves korom óta erre készülök – mondta Lady Gaga a félidei show előkészületeiről szóló kisfilmben még januárban. Nem a levegőbe beszélt: performanszának minden pillanata tudatosságról és profizmusról árulkodott. Az NFL, a nemzeti amerikaifutball-bajnokság döntője nem csupán Amerika legfontosabb sporteseménye, de az államok legnézettebb műsora is: itt zenélni azt jelenti, hogy negyed órára só szerint a fellépő a világ közepe.

A Stefani Germanotta néven született amerikai énekesnő már azzal az őrületbe kergette a szervezőket, hogy kitalálta: a tetőről akar alászállni a színpadra. Michael Jackson – pontosabban két dublőre – korábban már csinált hasonlót, amikor az eredményjelző táblák tetején táncikált kicsit, Lady Gaga azonban halálosan komolyan gondolta, hogy a texasi NRG stadion tetejéről veti magát a mélybe. Eleinte nem akarták engedni neki, mondván, túl veszélyes, statikailag aggályos – ő azonban kiharcolta a halálugrást, megidézve Tom Cruise legendás mozdulatát a Mission Impossible kultjelenetéből.

A show-t – ismerve Gaga szabadszájúságát – öt másodperces csúszással adták, hogy egy esetleges Trump-ellenes kiszólást azonnal lehessen orvosolni. Ám Gaga ennél jóval elegánsabban alázta az elnököt: miközben egy dróncsoport az amerikai lobogót mintázta meg a háta mögött, ő Woodie Guthrie This Land Is Your Land (Ez a föld a te hazád) című dalával nyitotta meg a bulit. Guthrie nagyon fontos dalszerzője az amerikai kánonnak, elesettekről szóló, politikus dalai gyakran hangzanak fel tüntetéseken. Ráadásul a múlt évben előkerült iratok tanúsága szerint nagy kritikusa volt Trump apjának, Frednek. És ez csak a kezdet volt, Gaga csakhamar rákezdett az utóbbi évek legnagyobb LMBTQ-himnuszára. A Born This Way ugyanis azt hirdeti: így születtem, így vagyok tökéletes.

Popzenészek a színpadok színpadán
Janet Jackson, Justin Timberlake FOTÓ: EUROPRESS/ GETTY IMAGES /DONALD MIRALLE

Janet Jackson, Justin Timberlake FOTÓ: EUROPRESS/ GETTY IMAGES /DONALD MIRALLE

A Super Bowl félidejét eleinte rezesbandák és helyi fellépők színesítették. Később tematikus show-kat találtak ki a szervezők: tisztelegtek Hollywood, a Motown kiadó vagy Louis Armstrong előtt, megidéztek Walt Disney-rajzfilmeket. A kilencvenes évektől azonban rájöttek: a tévéközvetítésnek hála, ebből sokkal többet is ki lehet hozni. Így lett a kétezres évekre a show a sport mellett a popzene legfontosabb eseményeinek egyike is, amelyért ölre mennek a legnagyobb popsztárok. A 2014-es koncertet például 118 milliónál is többen látták élőben.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a produkciók ne volnának hullámzó minőségűek, sőt olykor botrányosak. Az ’N Sync és az Aerosmiths 2001-es koncertje a kínosság csimborasszója – igaz, Justin Timberlake három évvel később visszatérhetett javítani; össze is hozta minden idők legnagyobb Super Bowl-botrányát. Janet Jacksonnal közös fellépésén ugyanis – nyilvánvalóan előre megbeszélt módon – letépte az énekesnő jobb melléről a ruhát. Botrány kerekedett Madonna 2013-as show-ján is: egyrészt rengeteg kritika érte az énekesnőt, amiért playback volt a műsor (ami finoman szólva sem példa nélküli amúgy), ráadásul a Srí Lanka-i vendégművész, M.I.A. középső ujját mutogatta a kamerának. Beyoncé a feminizmus jegyében csak nőkből álló zenekarral lépett fel 2013-ban, 2016-ban pedig politikai állásfoglalássá minősítette részvételét: miközben a fekete büszkeségről énekelt, táncosai a Fekete Párducok egyenruháját idéző kosztümben parádéztak.
Az első „igazi” half time show-t, Michael Jackson 1993-as fellépését ma is szuperlatívuszokkal szokás illetni – az énekes majd’ egy percig állt mozdulatlanul, s a stadionban nem akart szűnni az ováció, pedig még el sem kezdte a bulit. Azóta sokan megfordultak a döntő színpadán a U2-tól Sir Paul McCartney-ig, Prince-től a Rolling Stones-ig. Az utóbbi években egyértelműen két direktívát figyelhettünk meg: a körítés legyen minél grandiózusabb, s próbáljunk minél több világsztárt belezsúfolni tizenkét percbe. Épp ezért volt nagyon merész Lady Gaga: gyakorlatilag teljesen egyedül, mindenféle futurisztikus megoldás nélkül csinált egy remek show-t.

A külsőségek terén a 2015-ös show magasra tette a lécet: Katy Perry egy gigantikus oroszlánroboton vonult az arénába, majd egy motorizált üstökösön röpködött fel-alá. A máskor húsruhában, bizarr kosztümökben parádézó Gagának esze ágában sem volt versenyre kelni ezzel, sőt: nagyon is emberközeli show-t álmodott meg, amelynek központjában táncosai álltak, ő pedig zongorán kísérte saját magát, s közben kislányosan kuncogva kikiabált a szüleinek. Az énekesnő egy David Bowie-t idéző, Swarovski kristályokkal kirakott Atelier Versace bodyban és csizmában kezdte a koncertet, amit később egy, a futballisták védőfelszerelését idéző Versace szettre cserélt.

S a slusszpoén a végére maradt: az utolsó szó után Gaga eldobta a mikrofont. Ez a hiphop zenében megszokott geg: ilyesmit akkor csinálnak a rapperek, ha valami nagyon erőset sikerült mondaniuk. Csakhogy ez a mozdulat a jelenlegi kontextusban egész mást jelentett: Barack Obama leghíresebb mémjeinek egyikét idézte. A nemrég leköszönt amerikai elnök ugyanis tavaly ezzel a poénnal búcsúzott az újságíróktól a nekik adott hagyományos vacsorán.

Muzulmán alkotásokkal tiltakozik
Utazási tilalom sújtotta országokból származó művészek műveinek kiállításával tiltakozik a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) a hét, muzulmán többségű ország állampolgáraira elrendelt amerikai beutazási tilalom ellen. Az intézmény iraki, iráni és szomáliai művészek alkotását mutatja be az ötödik emeletén, ahol amúgy Picasso- vagy Matisse-művek láthatók. Minden mű mellé ezt a feliratot helyezték: e mű alkotója olyan országból származik, amelynek állampolgárait nem engedi beutazni az Egyesült Államokba a 2017. január 27-i elnöki rendelet.
A tárlaton szereplő művészek között van Zaha Hadid iraki származású világhírű építész, Ibrahim el-Salahi szomáliai festő, Iránból Tala Madani videoművész, Parviz Tanavoli szobrász, Charles Hossein Zenderoudi grafikus, Shirana Shahbazi fotóművész és Marcos Grigorian festő. A múzeum vetítéseket is rendez olyan rendezők filmjeiből, akik a beutazási tilalom által sújtott országokban dolgoznak.
MTI

Alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét - állapított meg az alapvető jogok biztosa.