A hírportál birtokába jutott értesülés szerint Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke február végén levelet írt Claude Moraesnek, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) elnökének, és ebben úgy fogalmazott, hogy nincs szükség a továbbiakban ilyen jelentések elkészítésére. A 2014-ben készült első jelentés elég jó volt, részletekbe menő áttekintést adott a korrupció európai helyzetéről, és megalapozta a további munkát. Ez pedig nem feltétlenül jelenti azt, hogy ilyen jelentések folyamatos egymásutánja megfelelő módja lenne a folyatásnak - írta a bizottsági alelnök.
Az EUObserver megjegyzi, mindez olyan időkben történt, amikor felvetődött a gyanú, hogy Francois Fillon volt francia miniszterelnök, a jobboldali ellenzéki Köztársaságiak párt elnökjelöltje az elmúlt húsz évben képviselőként, majd szenátorként nagyjából egymillió euró közpénzt utalt át - fiktív állásokkal leplezve - feleségének, Penelope-nak és két gyereküknek. A hírportál utalt a Transparency International éves jelentésére is, amelyben a korrupcióellenes szervezet Romániát a legkorruptabb uniós országok közé sorolta, valamint arra, hogy kedden Bukarest azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosította a büntető törvénykönyvet és a bűnügyi perrendtartást, amellyel kapcsolatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is aggodalmát fejezte ki.
Juncker és Timmermans kijelentései és a valóság közötti különbség feltűnően nagy - idézte a brüsszeli hírportál Carl Dolannak, a Transparency International európai igazgatójának nyilatkozatát. Az EUObserver véleménye szerint az ilyen nyilatkozatok és a korrupcióellenes jelentések jövőbeni megszüntetése "felbosszantják" az átláthatóságért küzdő aktivistákat.
Az uniós országok korrupciós helyzetéről 2014 februárjában közzétett első jelentés idején az Európai Bizottság arról beszélt, hogy a továbbiakban "kétévenként" újabb jelentéseket fog készíteni, annak érdekében, hogy "felmérjük, milyen előrelépést tudtunk együtt tenni". A 2014-es jelentés megállapítása szerint a tagállamoknak erősíteniük kell az ellenőrzéseket, "nagyobb elrettentő erejű szankciókat" kell alkalmazniuk és javítaniuk kell az átláthatóságot.
Felvetődött az is, hogy a bizottságnak az EU intézményeit is górcső alá kellene vennie, utóbb azonban ejtették a belső értékelés tervét, mert úgy ítélték meg, hogy erre "egy következő uniós korrupcióellenes jelentésben" kell majd visszatérni.
Amikor a kitűzött határidő eltelt anélkül, hogy a 2016-os jelentés elkészült volna, az átláthatóság mellett kampányolók abban reménykedtek, hogy Brüsszel, ha megkésve is, de közzéteszi az újabb jelentést - írja az EUObserver.
