Februárban az Európai Parlament foglalkozik a mesterséges intelligencia kérdésével. A robotika és a mesterséges intelligencia fejlődése számos olyan jogi és etikai kérdést vet fel, melyekre az uniós szinten kell választ találni – vélik az EP-képviselők. A végső uniós szabályozás előkészítése az Európai Bizottság feladata, de az Európai Parlament úgy döntött, hogy előre lefekteti a javaslatok lehetséges kereteit. A parlament Jogi Bizottsága olyan szabályozásra tesz javaslatot, amely kiküszöbölné az új technológiából adódó kockázatokat.
A kilencvenes évek óta rohamtempóban fejlődnek azok a szoftverek, amelyek mesterséges intelligenciára képesek. A Kölner Stadt Anzeiger című német regionális lap találóan fogalmazta meg a kérdést: elfogadna-e kollégájának az ember egy robotot? Ez a felvetés ugyan egyelőre hipotetikus, de a fejlődés sebességét tekintve egyáltalán nem tűnik légből kapottnak. A mesterséges intelligencia egyik csúcsterméke napjainkban az önműködő gépkocsi. A Youtube videoportálon is felbukkannak egészen lenyűgöző felvételek, amikor az önálló életet élő autó előre meglátja a balesetet. Mesterséges intelligenciával azonban szokványos körülmények közepette is találkozunk, például a bevásárlóközpontokban, ahol automaták váltották fel a hagyományos kasszákat. Ezek a szoftverek egy-két évtized múlva nevetségesen elmaradottnak számítanak majd.
Németországban egy szimpóziumot is szenteltek a témának, amelynek alapgondolata az volt: a robotok esélyt jelentenek mindannyiunk számára. A jelenlévők már meg sem lepődtek, amikor bemutatták Peppert, egy robotot, amely képes arra, hogy megtanulja, miként kommunikáljon egy emberrel. Megtanították arra is, hogy reagáljon az ember által feltett kérdésre.
Már a távközlésben is szerepe van a mesterséges intelligenciának, igaz, még visszafogott mértékben. Ausztriában az egyik mobilhálózat alkalmazza Tinkát, amely például segít a router beállításában. Az egyszerű kérdések megválaszolása nem jelent gondot számára. Ha viszont összetettebb kérdésre kíváncsi az ügyfél, akkor a gépi hang már nem segít, s „hús-vér” ember siet Tinka segítségére. A robot képességei korlátozottak ugyan, de alkalmas például arra is, hogy reagáljon a telefonáló ügyfél hangulati állapotára. Ha valaki dühösen beszél a telefonba, nyugtatgatni próbálja.
Egy német felmérés szerint a következő tíz évben a vállalatoknál a mesterséges intelligencia szerepe a jelenlegi 20-ról 85 százalékra emelkedhet. Ezért mindinkább felmerül a kérdés: elvehetik-e az ember munkáját a robotok? Erre nehéz egyértelmű választ adni. A távközlési vállalatoknál például egyelőre elképzelhetetlennek tartják azt, hogy a robotok konkrét megoldásokat tudnának adni komplex problémákra. Ám olyan verseny alakult ki az egyes vállalatok között a szoftverfejlesztés tekintetében, hogy senki sem tudja megjósolni, mit hoz a jövő. Vélekedések szerint az embernek folyamatosan tovább kell képeznie magát, hogy lépést tudjon tartani az egyre több feladat megoldására képes robotokkal. Persze azért egy műanyag szerkezetbe bújtatott számítógép sosem fog mindenre megoldást nyújtani. Egy beteg például aligha szeretné azt, hogy egy robot vizsgálja meg, vagy írja fel neki a gyógyszert.
A német vállalatok igen fontosnak tartják a robotokat, de arról azért nincsenek meggyőződve, hogy valaha is egy robot lesz bárki közvetlen munkatársa is. A vállalatok mintegy fele nem tervezi azt, hogy intelligens gépeket „alkalmazzon”. S a megkérdezettek közül csak minden hatodik munkavállaló nyilatkozott úgy: képes lenne gépet elfogadni közvetlen munkatársának.
Hogy csak scifi-e egy gépek által irányított vállalat, erre azért nem vehetnénk mérget. A McKinsey & Company tanácsadó cég tanulmánya szerint Svájcban 2055-ig 634 ezer munkahely szűnhet meg. Ezen állások 57 százalékát pótolhatják számítógépekkel, vélekedik a tanácsadói cég. A vendéglátásban, a szállodaiparban emelkedhet meg különös mértékben a mesterséges intelligencia alkalmazása – derül ki a kutatásból.
Valóban horrorszerű forgatókönyvvel ér fel, hogy robotok helyettesítik az embereket. Ugyanakkor nem mindenki látja ennyire sötéten a jövőt. A Gottlieb Duttweiler Intézet munkatársa, David Bosshart ugyan biztos abban, hogy az intelligens számítógépek miatt munkahelyek szűnhetnek meg, ám mint a Computerworld című lapnak elmondta, a robotokat inkább ott vetik be, ahol az ember lehetőségei korlátozottak. Például extrém időjárási körülmények között. Mint mondja, azoknál a munkaköröknél, amelyeknél kivételes improvizációra, kreativitásra van szükség, a robotok belátható ideig nem rúghatnak labdába. Egyes vélekedések szerint a következő húsz évben nem is várható, hogy mesterséges intelligencia vegye el bárki kenyerét is. Legfeljebb csak a 2040-es években válhat mindez realitássá. S ennek is az lesz az oka, hogy a nyugati civilizációban a lakosság folyamatosan öregszik, s a munkaképesek száma folyamatosan csökken, s az új munkaerő nem tudja pótolni a nyugdíjba vonultakat. A robotok alkalmazása ráadásul számos jogi akadályba is ütközhet, így azért az még a távoli jövő zenéje, hogy az embereket tömegesen váltsa fel a mesterséges intelligencia – véli a szakértő.
Elképzelhető azonban, hogy ez túl derűlátó jóslat. Japánban a Fukoku Mutual nevű biztosító társaság márciusig harminc szakértői állást szüntet meg, s elemzőként az IBM szuperszámítógépét, a Watsont alkalmazza. A gép feladata a kárfelmérés, amelyet a beérkezett emailek alapján dolgoz fel. A mesterséges intelligencia mindemellett orvosok és kórházak jelentéseit is értékeli, amelyben az orvosi kezelés részleteit, vagy a kórházi ellátást részletezik. A Fukoku nemcsak a munka felgyorsítását várja ettől, hanem költségeket is meg kíván takarítani. A cég 1,6 millió eurót költ az új gépekre, a fenntartási költséget évi 112 ezer euróra becsülik. Az állások megszüntetésével évi 1,1 millió euró megtakarítását remélik.
A Watson 2011-ben vált világhírűvé méghozzá azzal, hogy a Jeopardy! nevű televíziós vetélkedőben (ami hasonló a magyarországi Mindent vagy semmit! játékhoz) két játékost is legyőzött. Nevét az IBM első elnökéről, Thomas J. Watson-ról kapta. Az eredmény azért is volt lenyűgöző, mert a szuperszámítógép a játék során nem csatlakozott az internethez, a kérdéseket pedig a játékvezetőtől élőszóban kapta. Saját adatbázisa mintegy 200 millió oldalnyi szöveget tartalmazott, ami hozzávetőleg 4 TByte helyet foglalt. A teljes angol nyelvű Wikipédia szövege mellet a DBpedia, a WordNet és a Yago lexikonjait is magában foglalta.
A Watson gépeit természetesen már nemcsak kvízműsorokban lehet bevetni. A pénzügyek, a marketing, a közösségi média világában sem ismeretlen szereplő a szuperszámítógép.
Svájcban már a bankoknál is használják a mesterséges intelligenciát, például adót érintő adatok feldolgozásánál. Ugyanakkor a szuperszámítógépek az orvoslásnál is segítséget nyújtanak. Kutatók szerint mintegy 3000 olyan betegség van, ami hibás génre vezethető vissza. Egy lausanne-i vállalat arra szakosodott, hogy a DNS-tesztek analizálását „megtanítsa” a mesterséges intelligenciának. Azaz ez így nem pontos, hiszen ezt korábban is számítógép végezte, csak a folyamat gyorsult fel, s ezzel együtt a DNS-minták elemzésének ára is jelentősen esett. Egy évtizeddel korábban egy DNS-teszt 3000 dollárba került, s 24 óráig tartott, ma egy óra alatt elkészül 1000 dollárért.
A német Bosch cég is a mesterséges intelligenciára épít. A vállalat tervei szerint tíz év múlva már nem is lesz olyan terméke, amelyet ne egy beépített robot irányítana. Öt év múlva pedig ezek adják majd az összes piacra dobott termék tíz százalékát. „A termékek partnerré, segítővé, személyi asszisztenssé válnak” – ígéri a német cég. A Tractica piackutató szerint négy év múlva a személyi asszisztensek száma a mostanihoz képest 350 százalékkal emelkednek. A nagy cégek, a Google, az Apple, a Microsoft is mind nagyobb összegeket költenek a mesterséges intelligencia fejlesztésére.
Szakértők abban sem egységesek, hogy egyáltalán mire lesznek képesek a robotok a következő évtizedek folyamán. A számítógépek manapság is óriási adatmennyiséggel képesek megbirkózni. Miközben az emberi agy befogadóképessége véges, már ami az információk feldolgozását illeti, egy számítógép rendkívül gyorsan képes hihetetlenül nagy mennyiségű adat elemzésére. Ugyanakkor az még kérdés, mikor sikerül olyan gépet előállítani, amely kreatív emberi ötletekre képes. Ha már ezt is megalkotják, valóra válhat a scifi írók félelme, s robotok irányíthatják a világot…
Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol Artificial Intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A fogalmat legtöbbször a számítógépekkel társítjuk.
A köznyelvben több külön jelentésben használják:
-
A mesterségesen létrehozott tárgy állandó emberi beavatkozás nélkül képes legyen válaszolni környezeti behatásokra (automatizáltság).
-
A mesterségesen létrehozott tárgy képes legyen hasonlóan viselkedni, mint egy természetes intelligenciával rendelkező élőlény, még ha az azonos viselkedés mögött eltérő mechanizmus is húzódik meg (TI szimuláltság – ilyen értelemben beszélhetünk például a számítógépes játékok gépirányította karaktereinek „intelligenciájáról”);
-
A mesterségesen létrehozott tárgy képes legyen viselkedését célszerűen és megismételhető módon változtatni (tanulás) – ez utóbbi jelentés az, ami a modern MI-kutatásban előtérbe került, és jelenleg az MI fogalmával legjobban azonosítható.
Kronológia
1642 - Blaise Pascal létrehozza az első mechanikus számológépet
18. században - Charles Babbage és Ada Lovelace programozható számológépeken dolgoznak.
1910-es évek - Bertrand Russell és Alfred North Whitehead kiadja a Principia Mathematica-t, ami forradalmasítja a formális logikát.
1943 - Warren McCulloch és Walter Pitts kiadják Az idegi működés logikai alapjai (A Logical Calculus of the Ideas Immanent in Nervous Activity) című művüket, amellyel megalapítják a neuronhálózatok elméletét.
1950-es évek - John McCarthy megalkotja a „mesterséges intelligencia” kifejezést az első, a témának szentelt konferencián. Alan Turing megalkotja a Turing-teszt koncepcióját - egy adott gépezet képes-e olyan válaszokat adni, mint egy ember. Joseph Weizenbaum létrehozza az ELIZA-át, egy, a mai MI-rendszerekhez képest roppant primitív, azonban meglepően emberhűnek értékelt benyomások keltésére képes „beszélgető” (chat-elő) robotot (chatterbot).
1960-as és 1970-es évek - Joel Moses bemutatja a szimbolikus érvelés hatékonyságát az első sikeres tudásrendszer-alapú programjában, melyet Macsyma-nak nevez el. Marvin Minsky és Seymour Papert kiadják Perceptrons című művüket, amelyben az egyszerű neuronhálózatok lehetőségeinek határait mutatják be. Ted Shortliffe az első szakértői rendszerként is emlegetett munkájában bemutatja a szabály alapú rendszerek jelentőségét a tudásábrázolásban és az orvosi diagnózisban és terápiában alkalmazott következtetésekben. Hans Moravec kifejleszti az első számítógépvezérelt járművet, amely önállóan navigál elszórt akadályokkal berendezett pályákon.
1980-as évek - Általánosan elterjedtté válik az először 1970-ben Paul John Werbos által leírt neuronhálózatok és a visszaterjesztés algoritmusok együttes alkalmazása.
1990-es évek - több jelentős eredményt ér el a mesterségesintelligencia-kutatás
1997 - A Deep Blue nevű sakkszámítógép hat játszmában legyőzi a történelem legerősebbnek tartott sakknagymesterét, Garri Kaszparovot. A DARPA kijelenti, hogy az első öbölháborúban végrehajtott logisztikai műveletek mesterséges intelligenciai módszerekkel történt támogatása több megtakarítást eredményezett, mint az amerikai kormány addigi összes mesterséges intelligencia kutatásra fordított kiadása.
(Forrás: Wikipédia)
