A vád szerint 2013. januárjában a mai MSZP-s országgyűlési képviselő, akkori XIII. kerületi alpolgármester - akinek a működési körébe tartozott a kerület üzlethelyiségeinek, lakásainak kezelése - közvetítőn keresztül ötmillió forintot kért saját magának azért, hogy egy, az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát a vállalkozónak adja. „A jogtalan vagyoni előny átadására végül nem került sor, de a törvény szerint a bűncselekmény ettől függetlenül befejezett” - fogalmazott a vádirat. Az ügyészség ugyanakkor leírta: „B. István – A Nemzeti Védelmi Szolgálat besúgója - 2013. január 20-án a - bérlemény megszerzésének, illetve ennek érdekében jogtalan előny fizetésének „valós szándéka nélkül” kereste a kapcsolatot az alpolgármesterrel.
Hiszékeny az eljárás során kijelentette: a vád hamis, koholt, és közönséges provokáción alapszik, de még így sem sikerült őt „lebuktatni”.
Ebben a Nemzeti Védelmi Szolgálat beépített, előzőleg is többszörösen büntetett, jelenleg is büntetőeljárás alatt álló besúgója volt a vád provokátora és koronatanúja. Az általa bemutatott, vállalkozóként jelentkező fedett nyomozótól azonban a másodrendű vádlott, és az utóbb már csak tanúként szereplő ügynök állítólag 15-öt akart kérni, hogy a többin megosztozzanak.
Az ügyész először büntetés kiszabását, illetve súlyosítást kért, utóbb viszont az első fokú eljárás megismétlését indítványozta
Az ügyész azzal kezdte perbeszédét, hogy tudományos kutatások szerint a magyar a negyedik legnehezebb nyelv a világon. Ebből igyekezett levezetni azt, hogy a bíróság tévesen értékelte a lehallgatott beszélgetések tartalmát. Szavak, félmondatok újraértelmezései jelentik szerinte azt, hogy a vádlott elkövette a terhére rótt bűncselekményt.
A kenőpénzt azonban minden esetben a fedett nyomozó hozta szóba, Hiszékeny Dezső pedig az egyik – lehallgatott –beszélgetésen kilencszer hárította el a felvetést, például úgy, hogy „ez elég durva", „nincs ilyen", „soha semmit ne adjon", „ez egy irreális történet".
Kádár András védő szerint nem a bíróság, hanem az ügyészség „torzított”, amikor például az egyik lehallgatás leiratából több fontos részletet kihagyott, illetve a leirat tartalma nem egyezett az elhangzottakkal.
Hiszékeny több hónapon át tartó totális megfigyelése, lehallgatása során csupán pár mondatnyit találtak a vád megalapozásához, a több tízezer oldalnyi összes többi anyagot 2033-ig titkosították a nyomozó szervek.
Az ítélőtábla hétfőn jogerősen is elutasította az ügyészi fellebbezést és hatályban tartotta a felmentő ítéletet.
