Ausztria;osztrák nagykoalíció;

- Marad az osztrák nagykoalíció

Ausztriában sikerült elejét venni a kormányválságnak, s az előrehozott választás kiírásának. Maratoni tárgyalásokat követően Christian Kern szociáldemokrata kancellár és Reinhold Mitterlehner, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke bejelentették, hogy a nagykoalíciós együttműködés új munkaprogramjában állapodtak meg. 

A kancellár azt közölte, a megállapodással új lendületet adhatnak a gazdasági növekedésnek, az oktatásnak, a szociális igazságosság, a belbiztonság és az integráció ügyének. „Olyan alapelvekről van szó, amelyekre a következő 18 hónap kormányzását alapozhatjuk” – fejtette ki Kern.

Mitterlehner „viszonylag átfogó és jó programról” tett említést. A néppárti elnök azonban nyitva hagyta a kérdést, amely szerint – az SPÖ követelésének megfelelően – minden miniszter aláríja-e a szöveget. Mint mondta, lépésről lépésre haladnak. Először a két párt vezetése tanácskozik a programról, majd a miniszterek elé kerül a papír. Kern kijelentette, elvárja, hogy „a teljes kormány” felsorakozzon a program mögött. Egyben a tartományokat is arra kérte, hogy vegyék ki a részüket a munkából. Mint mondta, ha egy miniszter nincs megelégedve a programmal, annak „következményei kell, hogy legyenek”. Ezzel alighanem Wolfgang Sobotka belügyminiszter szavaira utalt, aki szombat este azt közölte, ő csak az általa kidogozott fejezetet írja alá, a többi részt nem. Szerinte az egész program csak azt jelzi, hogy a kancellár bizalmatlan Mitterlehner alkancellárral szemben.

Az APA hírügynökség értesülései szerint a megállapodás egyebek mellett azt tartalmazza, hogy csökkentik a bérköltségeit azoknak a cégeknek, amelyek munkahelyeket teremtenek. A gazdasági vállalkozások felügyelőbizottságaiban pedig női kvótát vezetnek be. A program ingyenes tabletet és laptopokat helyez kilátásba a diákok számára. Ezt az intézkedést azonban nem azonnal, hanem évek múltán ültetnék át a gyakorlatba. A program szerint jobban megfigyelik azokat a személyeket, akik veszélyt jelenthetnek a táradalomra. A szöveg olyan integrációs programot is előirányoz, amely a burka teljes tilalmát jelentené a közintézményekben.

Hans Jörg Schelling néppárti pénzügyminiszter előzőleg úgy vélte, hogy a kormányprogram finanszírozása is megoldott.

Az amerikai republikánus politikusok is élesen bírálták Donald Trumpot azért a rendeletéért, amellyel felfüggesztette a beutazást hét muzulmán állam polgárai számára. Eleve gyanú keltett az, hogy az amerikai elnök rendelete nem érintette azokat az országokat – Egyiptomot, Szaúd-Arábiát, vagy Törökországot -, ahol személyes gazdasági érdekeltségei is vannak. Ugyanakkor a listán olyan államok szerepelnek, melynek polgárai nem hajtottak végre merényletet amerikai földön. Egy amerikai titkosszolgálati illetékes a brit Guardiannak elismerte, a terrorelhárítás szempontjából a rendelnek semmi értelme sem volt. „Ez egy politikai döntés volt, aminek nincs köze a nemzetbiztonsághoz” – közölte.