"Össze nem függő ügyeket egybegyúrtak, hogy azt lehessen mondani: az elkövetők bűnszövetségben dolgoztak. Ezt a technikát használták 2010-ben is, amikor egy tucatnyi fővárosi vezetőt és cégvezetőt vezetőszáron vittek el. Azzal gyanúsították meg néhányukat, hogy bűnszövetségben bűncselekményeket követtek el, megkárosítva a fővárost. Az ügyészség által vezényelt manőver célja az volt, hogy a városvezetés lejáratásával a Fidesz bevegye Budapestet - a fővárosiak szavazatára volt szükség a kétharmados többséghez. A 2010-es vádak hamisságát azóta ítéletek sora igazolta: az ügyek többsége már az ügyészi szakban elhalt, más esetekben a bíróság mentette fel a vádlottakat. Nokiás doboz nem volt, már a vádiratban sem szerepelt, de a jogtörténetben tanítani fogják" - mondta a Vasárnapi Híreknek adott interjúban a volt főpolgármester.
Demszky szerint most ugyanarra játszik a kormányoldal, s a mára általa vezérelt ügyészség is. "Az OLAF-jelentést nem fogják közzétenni. Az igazság utáni politika korában élünk. Az igazságszolgáltatás Magyarországon ma nem független, de én még mindig bízom a bírói függetlenségben. Mivel nincs takargatnivalóm, nincs is mitől tartanom. De az a benyomásom, az, hogy ki ellen és milyen eljárás indul, nos, ez ma Magyarországon kizárólag Orbán Viktoron múlik. A miniszterelnök a mindent eldöntő főkegyúr" - fogalmazott a volt főpolgármester, azt is egyértelművé téve, hogy a jövő évi választási szavazatszerzést Budapesten segítő korrupciós kampányt olyan torzításokra, csúsztatásokra és titkolózásra alapoznák, amelyeket sem uniós intézmények, sem tények nem segíthetnek. Ezért titkolja a kabinet az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) valódi jelentését.
"A vizsgálat 2012-ben kezdődött és tavaly zárták le. A jelentés készítői sem velem, sem a helyetteseimmel nem beszéltek. Az OLAF-nak és a jelentés felhasználóinak egyaránt be kell tartania a hazai és uniós jogszabályokat. Az Európai Tanács és az Európai Parlament által elfogadott, az OLAF eljárását szabályozó rendelet szerint az érintetteknek lehetővé kell tenni, hogy az adott ügyben kinyilváníthassák véleményüket." Márpedig Demszkyvel senki sem beszélt, ahogyan a Lázár János kancelláriaminiszter által néhány hete megnevezett Atkári Jánost és Horváth Csabát sem hallgatták meg, illetve ki - sem itthon, sem Brüsszelben.
Nemcsak a főbűnösként megnevezett közszereplők köre nem stimmel, az is kérdéses, ki hozhatja nyilvánosságra az OLAF jelentését. "Személyesen kértem Tarlós István főpolgármestertől: ne hozza nyilvánosságra a 4-es metró beruházásának és az Alstom metrókocsik beszerzésének korrupciógyanús ügyeiről készült OLAF-jelentést" - mondta Péterfalvi Attila a Magyar Nemzetnek, melynek cikkéből az is kiderült, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől és Polt Péter legfőbb ügyésztől is levélben kért tájékoztatást az ügyben, tőlük vár ugyanis választ arra: milyen feltételei vagy éppen akadályai vannak, hogy nyilvánosságra hozható legyen a jelentés. "Az OLAF álláspontja a hírekkel ellentétben ismeretlen, és azt is tisztázni kell, hogy van-e olyan nemzeti érdek, amely a jelentés nyilvánosságra hozását befolyásolhatja" - fogalmazott az adatvédelmi hatóság elnöke, hozzátéve, hogy a magyar törvények szerint akinél az adat jogszerűen van, az dönthet a nyilvánosságról. A jelentést csütörtökön a Főpolgármesteri Hivatal hivatalosan is megkapta a Miniszterelnökségtől, de a NAIH szerint jobb, ha Tarlós István a hivatalos válaszok megérkezéséig vár.
Csakhogy eközben az OLAF már több médiummal, s a szocialisták EP-képviselőjével is egyértelműen közölte: a jelentés már most nyilvánosságra hozható. Ujhelyi István szerint a Fidesz cselszövése miatt nem ismerhető meg egyelőre a dokumentum, hiszen csak így használható fel a politikai ellenfelek lejáratását célzó kampányra. Ez utóbbiba márpedig, úgy tűnik, a vádhatóság is beállt, hiszen miután Lázár feljelentést tett az amúgy kizárólag a magyar hatóságok által átadott dokumentumokból és adatokból dolgozó OLAF jelentésére hivatkozva, az ügyészség napokon belül nyomozást indított. A Fővárosi Főügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a 4-es metró beruházásával kapcsolatos szerződések nyomozásával, ezeket el is különítették az Alstom-ügytől, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) jár el. Érdekes módon a 2009, illetve 2011 óta zajló, a metrótendert érintő, máig eredménytelen nyomozásokról, valamint a 2014-ben zárult beruházás érdemi, teljes körű vizsgálatát érintő - feltételezett - eljárásról nem közölt hasonlót az ügyészség.
