Ha csak egyetlen fotó lenne, amit elküldenék a 2024-es rendezésről remélhetően okosan döntő Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak – kizárólag hazaárulás céljából – az a Moszkva Kálmán téri órát mutatná. Ami nem mutat órát, hanem... De erről később.
Elkeserít, hogy a kormányzati terminológia szerint rendes hazaáruló sem lehetek, nem lévén budapesti polgár. Az viszont bunkó vidékiként is szeget üt a fejembe, hogy miképpen hazudja szét a tanácstalanságában lebénult fideszes kommunikáció a Momentánok aláírásgyűjtését. Tudniillik ők formálisan nem az olimpia ellen, hanem a pályázatról szóló társadalmi döntés érdekében akcióznak.
Aki tehát ma népszavazást kezdeményez, az hazaáruló? Pedig pár éve még Tarlós főpolgár is a demokrácia feslő rügyének látta a voksolást mint olyat. Igaz, itt nem súlyos 300 forintos vizitdíjról van szó, csupán 30 éves, ezermilliárdos eladósodásról – miként ez Montreal esetében történt.
Aki a népszavazástól retteg, az annak várható eredményétől retteg. Ez Orbán egészségtelen fixációja, amiből aligha van visszaút.
Node miért is kell a Moszkva téri óráról beszélnünk? A csomópont sok milliárdból lett pont ugyanolyan élhetetlen kődzsungel, mint volt – beton helyett az aranytojást tojó térkővel. A mutatóba telepített fák azonnal kirohadtak, a generációk ikonjának tekintett legendás órát pedig leselejtezték.
A lózung szerint „új, modern óra épült a tér egyik központi eleme, a megszámlálhatatlan randevúnak, találkozási pontnak helyet adó régi óra helyén. A hat méter magas, háromszög alapú látszóbeton oszlop oldalán a régi óra betonmatricás technikával készült lenyomata látható, a tetején pedig LED-es felület mutatja a pontos órát és percet. A másodperceket az oszlop körüli másodpercmutatókról olvashatjuk le.” De nem olvashatjuk, mert az óra először csak összevissza járt, hetek óta pedig sehogy. Kikapcsolták.
Van magyarázat is. A vezérlő elektronikát eredetileg nem az oszlopban akarták elhelyezni, ezért az oszlop és a BKK épülete közt meg is csinálták a kábeles összeköttetés lehetőségét.
Azonban azt a tér felújításának befejezéséig nem sikerült eldönteni, hogy ki üzemelteti majd az órát, a főváros vagy a BKK. Ha a főváros, akkor nem lehet az vezérlést a BKK épületében elhelyezni. Ezért megkérték az óra készítőit, hogy amíg az üzemeltető kérdése tisztázódik, tegyék a vezérlést az oszlopba. Az elektronika beltéri, nem -20 és +50 fokra készült. Ráadásul egy drónfelvétel azt is mutatja, hogy az oszlopnak nincs fedele, a kábelekre, elektronikára az eső, hó vidáman behullik. (Érdekes, a kiutált analóg bolsevik óra csak elműködgetett pár évtizedig.)
Azóta a vidám nép teliragasztotta az oszlopot mindenféle órákkal, valóságos kultikus műalkotás lett belőle, amit eleinte lerombolgattak az illetékesek, de ma már ettől is félnek, mint minden civil akciótól. (Megjegyzem: egy Tarlós-rendelet értelmében a közterületre már kitett ingóságok eltulajdonítása büntetendő.)
Ha a XXI. században egy nyomorult, filléres köztéri időmérő tervezése képes elveszni a fővárosi közbeszerzési bábák sora és a forintmilliók között, szép reményekkel vághatunk az olimpiába!
Ámbár, mondják, a teve is ló, csak bizottság tervezte.