Péterfalvi közölte, hogy az ügyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől és Polt Péter legfőbb ügyésztől is levélben kért tájékoztatást: milyen feltételei vagy éppen akadályai vannak, hogy nyilvánosságra hozható legyen a Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése.
"Az OLAF álláspontja a hírekkel ellentétben ismeretlen, és azt is tisztázni kell, hogy van-e olyan nemzeti érdek, amely a jelentés nyilvánosságra hozását befolyásolhatja" – fogalmazott az adatvédelmi hatóság elnöke, hozzátéve, hogy a magyar törvények szerint akinél az adat jogszerűen van, az dönthet a nyilvánosságról. Az „adatot” csütörtökön a Főpolgármesteri Hivatal hivatalosan is megkapta a Miniszterelnökségtől, de a NAIH szerint jobb, ha Tarlós István a hivatalos válaszok megérkezéséig vár.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője a lapnak megerősítette: az ügyészség, ahogy eddig, a jövőben sem hoz nyilvánosságra dokumentumokat. Az OLAF-jelentésbe a büntetőeljárások végeztével az érintettek nyerhetnek betekintést, s ők akár közzé is tehetik azt.
Ismert, az OLAF 167 milliárd forintnyi csalást és korrupciót tárt fel a metró kapcsán, s ezért a kormány 76 milliárd forintos büntetést fizethet az Uniónak - bár az összeg kisebb is lehet. Az OLAF-jelentés ugyan még nem nyilvános, s a kabinet is csak a napokban jutott hozzá, de a kormányzati kommunikáció szerint a kárt a szocialista-liberális fővárosi vezetés és kormány okozta. Tarlós István korábban azt állította, a fideszes városvezetésnek csupán egyetlen szerződéshez van köze. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese a kormány nevében arra kérte Tarlóst, hogy február 28-ig ossza meg a kabinettel a jelentésben feltárt cselekményekkel kapcsolatos álláspontját, hogy elindulhasson az egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között.
A Fővárosi Főügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a 4-es metró beruházásával kapcsolatos szerződések nyomozásával, ami fokozott ügyészi felügyelet alatt folyik.
