A Le Nouvel Observateur cimű francia hetilapban Monica Orlowska, az indiai központú Infosys multinacionális informatikai szolgáltató és tanácsadó cég munkatársa beszélt a kihívásokról még a januári davosi Világgazdasági Fórum előtt. A fórumon a cég elnök-vezérigazgatója, Vishal Sikka éppen arról tartott kerekasztalt, hogy a nagy cégcsoportok hogyan látják a mesterséges intelligenciák térhódítását.
Mint Orlowska elmondta, a tanulmányt hét ország 1600 olyan döntéshozójának válaszai alapján készítették, akiknek cégei több mint ezer embert foglalkoztatnak és üzleti forgalmuk legalább 500 millió dollár. Háromnegyed részük úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia egyik döntő kulcsa lesz stratégiai sikerüknek. 71 százalékuk úgy gondolja, hogy ez a lépés elkerülhetetlen, de csak 36 százalék tartja saját vállalatát erre etikailag, a szociális következmények vonatkozásában felkészültnek.
A mesterséges intelligencia (AI) fogalmát Marvin Minsky, a Massachusetts Institute of Technology (MTI) professzora határozta meg: mindazoknak a feladatoknak a végrehajtása, amelyeket gépek végeznek el, és amelyeket intelligensnek tartanának, ha azt emberek hajtanák végre. „Ma a gépek tanulnak, megértenek és képesek dolgozni annak alapján, amit megtanultak és megértettek. Lehetővé teszik az emberi cselekvések és kapacitások szélesítését, az ember tetteinek javítását a mindennapi életben. Az ilyen gépeknek nagy előnyük, hogy nem kell nulláról indulniuk. Megőrzik az információt minden elvégzett, ismétlődő feladatról. Memóriájukban őrzik mindazt, amit csinálnak, a hibákat is, riadó-jelzéseket kreálnak, hogy ne kövessék el újra azokat. A gépnek előrelátási kapacitása van, emlékei is, miközben megelőlegez és riaszt. Ez nagyon hatásos a csalási praktikák ellen. Az AI így meg tudja védeni az embert. Fejlődik már a könyvelésben, az egészségügy területén, az orvosi kutatásban, a cybertámadások kivédésében. A legegyszerűbb példa: egy AI, összekapcsolva egy autóval, ha érzékeli, hogy a sofőr sűrűn pislog, növeli rádiója hangerejét, vagy friss levegőért lehúzza az ablakokat, hogy a vezető ne aludjon el” – mondta Orlowska.
A tanulmányból kiderült, hogy a mesterséges intelligenciával való fejlődésben a felmért országok közül leginkább Kína és India hisz, utánuk Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Ausztrália a sorrend. Orlowska szerint erre az a magyarázat, hogy az utóbbi években leggyorsabban fejlődő országok, amelyek számára a múlt, a már létező ipari örökség nem olyan erős, kevésbé tart az AI esetleges negatív hatásaitól. Jellemző, hogy Franciaországban a szociális következményektől való félelem miatt a döntéshozóknak csak 32 százaléka hisz abban, hogy az ország a mesterséges intelligenciák élvonalába kerülhet. Pedig az összes megkérdezettek 90 százaléka úgy gondolja, az AI lehetővé tenné számukra, hogy új feladatok felé irányítsák alkalmazottaikat, akik érdekesebb, elemzőbb látásmódot igénylő munkákat végezhetnének. „A gép nem azért van, hogy az ember helyett dolgozzon, hanem azért, hogy kiteljesítse az ő munkavégzését. És a francia döntéshozók 51 százaléka azért azt mégis elismeri, hogy a mesterséges intelligencia hasznos lenne a költségek csökkentése szempontjából, vagy könnyebbé tenné más rendszerekkel vagy platformokkal való együttműködést.”
Orlowska leszögezte: semmi sem fogja helyettesíteni az embert, az AI viszont lehetővé teszi az alkotásra, a design-ra, a kísérletezésre való koncentrálást. Éppen ezért „elvetette” azt a minap egy francia politikus szájából elhangzott abszurd ötletet, hogy a mesterséges intelligenciák adózzanak az emberek helyett…
