Oroszország és Magyarország közötti energetikai megállapodások helyzetéről is tárgyal - más gazdasági kérdések mellett - Vlagyimir Putyin Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel február 2-i budapesti látogatása során. A megbeszélések alaphangját egyébként az adja meg - ezt kár lenne elhallgatni -, hogy Putyinnak, a maga módján, szimpatikus a magyar miniszterelnök, és jól esik neki olyanokat hallani, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter e heti moszkvai útja során kijelentett: "Európai szempontból sürgősen szükség van a kiegyezésre az Európai Unió és Oroszország között.” Vagyis időszerűnek tartotta az Oroszország elleni gazdasági szankciók megszüntetését, illetve enyhítését. Természetesen itt sem maradhatott el a szokásos szófordulat: "A magyar emberek érdeke az, hogy normalizálódjon Magyarország és Oroszország, valamint Oroszország és Európa kapcsolata, mert az oroszországi export visszaesésébe magyar vállalatok mennek tönkre."
Tavaly decemberben újabb hat hónappal meghosszabbította az Európai Unió az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt gazdasági szankcióit - így döntöttek az uniós állam- és kormányfők. Ekkor a büntetőintézkedések hatályát 2017. július 31-ig tolta ki az Európai Unió Tanácsa, mivel Moszkva nem hajtotta végre maradéktalanul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltakat. A szankciók meghosszabbítását az uniós állam- és kormányfők mindegyike jóváhagyta. Elvileg Orbán Viktor megvétózhatná a szankciót, de mind ő, mind külügyminisztere csak szavakban nem ért egyet a kényszerintézkedésekkel, mire tényleges döntéshozatalra kerül sor, addigra mindig belesimul a magyar vélemény az egyöntetű, a szankció meghosszabbítását támogató a
Eredetileg az Európai Unió 2014 júliusában döntött az ukrajnai konfliktussal összefüggésben arról, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt, egyébként kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba. A Nyugat azzal vádolja az orosz vezetést, hogy a Krím félszigetet a nemzetközi jog megsértésével csatolta el Ukrajnától, illetve hogy szakadár erőket támogat az ország keleti részében.
Erre utalt a Policy Agenda is legfrissebb tanulmányában, amikor azt taglalták, hogy mi is az igazi tétje Vlagyimir Putyin budapesti látogatásának? Az elnöki vizit egyetlen érdekesebb kérdése, hogy meddig megy el Orbán Viktor az Oroszország elleni szankciók kritikájában. Megmarad a korábbi szinten, azaz károsnak, és rossz döntésnek nevezi, de a kollektív határozatot elfogadja. Vagy kezdeményezőként próbál fellépni a kérdésben, és megpróbálja megakadályozni a szankciók meghosszabbítását. Az elemzés szerint belpolitikailag tehát nincs igazi tétje a látogatásnak, hiszen az ellenzék széttagoltsága miatt nem várható semmilyen határozott, komoly figyelmet keltő bírálat.
Két éven belül harmadszor
Nem árt emlékeztetni arra, hogy az Európai Unió tagállamai vezetői között egyedülálló, hogy egy ország kormányfője két éven belül immár harmadszor találkozik Putyinnal. Igaz, hogy az évente legalább egy alkalommal sorra kerülő megbeszélések többségében Orbán Viktor zarándokolt el Putyinhoz. Az orosz elnök számos más uniós tagállamba is ellátogatott ugyan, de számosságában kétségtelen Magyarország a legelső.
Nyilvánvalóan a budapesti orosz-magyar csúcstalálkozó legfontosabb napirendi pontja Paks2 ügye lesz. Szergej Lavrov orosz külügyér is beszélt Moszkvában arról, hogy országa számára mennyire fontos a Roszatom részvétele a beruházásban. Az szinte bizonyosnak látszik, hogy az atomerőmű engedélyezési folyamata némileg elhúzódik, ugyanis a hazai zöldszervezetek fellebbezést nyújtottak be a beruházás környezetvédelmi engedélyének hatósági jóváhagyása ellen, most a másodfokú engedélyre, illetve az Országos Atomenergia Hivatal telephely-engedélyére várnak, mind a kettő az első félévben megszülethet. Ezért 2017-ben az első kapavágást aligha teszik meg, de a munkálatok beindításának dátumáról még egyébként sem született döntés. Már csak azért sem, mert valamennyi szükséges engedély beszerzését követően - műszaki területen - a következő lépés a létesítési engedély-kérelem összeállítása lesz.
Titkosak a részletek
Emellett a magyar kormány arra vár, hogy az Európai Bizottság lezárja az állami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatot. Valószínűnek látszik, hogy Brüsszel rábólint a konstrukcióra, legalábbis Lázár János kancelláriaminiszter ezt közölte a közelmúltban egy Kormányinfón. Ha ez is megtörténik, akkor - Aszódi Attila, a Paksi Erőmű kapacitásfenntartási kormánybiztosának szavaival - a "beruházás nagyobb fordulatra kapcsolhat." Azonban még a beruházás finanszírozásával kapcsolatos aggályok korántsem múltak el. Nemrégiben az amerikai Politico magazin európai kiadása arról írt, hogy "radioaktív felhő takarja el Paks2 tényleges költségeit", így az Európai Unió is csak nehezen tudja nyomon követni a tényleges kiadásokat. Félő ugyanakkor, hogy a végszámla összege messze meghaladja majd a hivatalos becsléseket és ez alaposan kihat majd az ország költségvetésére. A bizonytalanság abból fakad, hogy átláthatatlanok az éves pénzügyi terhek. Romhányi Balázs a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője ott látja a gondok okát, hogy egytől egyig titkosak a szerződések a műszaki részletekről, a pénzügyi háttérről és a kölcsönökről.
Az Orbán-Putyin találkozón a paksi bővítéssel kapcsolatban minden bizonnyal szóba kerülhet, hogy a beruházáshoz szükséges államközi szerződésben rögzített orosz hitelt kiváltanánk. "Az, hogy adott esetben be lehet vonni más forrást, amely a jelenlegi helyzetben kisebb a kamata, mint az egyébként nagyon kedvező kamatozású orosz államközi hitel, nem jelenti azt, hogy a lehívást nem kell eszközölni" - mondta ezzel kapcsolatban Aszódi Attila. Hírek szerint ezt a műveletet úgy tervezi végrehajtani a magyar kormány, hogy lehívnának a 12 milliárd eurós beruházásból 10 milliárd eurót amelynek a kamata jelenleg 4-5 százalékos, és az eredeti megállapodás szerint 2023-ig kell törlesztenünk, 30 esztendeig. (A maradék 20 százalékot a magyar kormánynak kell biztosítania a projektre.) Most arról lehet szó a csúcsmegbeszélések során, hogy miután lehívtuk a teljes orosz hitelt, azt akár a következő nap visszafizetjük egy másik forrásból, ami ha kisebb kamatozású, akkor nyilván kedvezőbb Magyarország számára, mint hogyha a teljes 30 éves futamidőben használnánk az orosz forrást. Az ügyletet jól ismerő, pénzügyi szakemberek szerint a hitelkiváltás, vagyis az elő- vagy egy esetleges végtörlesztés nem von maga után olyan további költségeket, ugyancsak az államközi szerződés alapján, mint ahogy az a hagyományos kereskedelmi bankok és ügyfeleik között létrejött szerződések alapján történni szokott.
Mi a helyzet a beszállítókkal?
Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. szakértője szerint az sem kizárt, hogy a csúcs szintű megbeszéléseken szóba kerülhetnek a hazai potenciális beszállítók is, de valószínű, hogy erről csak a szakértői szintű tanácskozásokon esik majd szó, döntés azonban most még nem várható. Minden esetre már több magyarországi telephelyű világcég jelezte, hogy szívesen részt venne a beruházás megvalósításában. Az amerikai GE cég magyarországi leányvállalata például szívesen közreműködne az úgynevezett turbinasziget szállításában, felbátorodván azon, hogy a finnországi Phyajoki mellett létesítendő Hahnikivi I atomerőműnek is szállítanak. Ez a beruházás - a Paks2-höz hasonló módon - orosz tervezésű lesz. A GE erre való tekintettel fejleszteni kívánja a veresegyházi gázturbinagyárát is. Egyébként szakemberek szerint a kiírandó tenderen a GE legnagyobb versenytársa az a a budapesti Siemens-cég lehet, amely hasonló adottságú berendezések gyártására képes.
Visszatérve az Orbán-Putyin tárgyalások várható, gazdasági napirendjére: szó eshet majd a megbeszéléseken a 2021 utáni időszakra vonatkozó gázvásárlásról is. Ez már csak azért is nagyobb figyelmet érdemel - emlékeztetett Barta Judit -, mert jelenleg nincs érvényes gázszállítási megállapodás Oroszország és hazánk között. Az történt ugyanis, hogy az előző szerződés 2015-ben lejárt. Ezt azonban sikerült módosítani, így 2019-ig érkezhet az orosz gáz Magyarországra, az üzlet részletei ugyan nem ismertek (ez egyébként az orosz energetikai szállításoknál megszokott), de Szíjjártó Péter szerint a jelenleg is érvényes gázár "Magyarország számára kedvezően módosult". Az Átlátszó egyébként pert is indított a szerződés nyilvánosságra hozatala érdekében. Barta Judit utalt arra, hogy most tulajdonképpen a korábbi szerződés értelmében le nem hívott mennyiséget használhatja fel Magyarország.
A tavalyi szerződésmódosítás azért is érdekes, mert a földgáz világpiaci ára jellemzően a kőolajéhoz van kötve, és éppen ezért az utóbbi mintegy három esztendőben tekintélyes módon esett, bár 2016 ősze óta a világpiaci ár lassú emelkedésre váltott. Így a hazai szakemberek joggal vetik fel, vajon nem ráfizetéses-e az oroszoktól korábban kialkudott áron venni a gázt? (A hiteles válaszra csak az ügyben közvetlenül résztvevők lennének képesek, de ők természetesen nem beszélnek.) Ha majd megkötik a 2019 utáni évekre érvényes szerződést, akkor az a hagyományok szerint 20 esztendőre szólhat, de ennek keretbe foglalására még van idő.
Szó esik majd az Orbán-Putyin megbeszéléseken a magyar vállalatok tervezett oroszországi – élelmiszeripari, technológiai, mezőgazdasági – beruházásairól, űripari, gépipari megállapodásokról is. Ezek között szóba kerülhet az orosz vállalatok részvétele a budapesti 3-as metró további korszerűsítésére kiírt és jövőbeni magyar állami tenderekre. (Eddig a 3-as metró déli szakaszán elvégzendő munkálatokra írtak ki állami pályázatot.)
