A magyar gazdaság jó növekedési pályán van, és a tervek szerint idén kiugró ütemű, 4 százalék feletti gazdasági növekedés várható - ismételte meg Varga Mihály az idei esztendőre vonatkozó adatokat a Fókuszban: 2017 elnevezésű konferencián. Jelezte, hogy a kormány célja nem változott, a miniszter ígéretet tett arra, hogy elősegítik és erősítik a felzárkózást a fejlett ipari államokhoz. Ennek érdekében a tavaly még 27 százalékos munkáltatói járulékot 2017-ben már 22 százalékra mérsékelték, a tervek szerint 2022-ig 15 százalékra csökkentik. Viszont az idei évre meghatározott, Európában legalacsonyabb, 9 százalékos mértékű társasági adó már nem csökken tovább, sőt - mint emlékeztetett rá - külföldi szakértők inkább az adóemelést javasolták a magyar kormánynak. Varga Mihály elismerte, hogy nehezebb lesz a kormányzati szándékokat megvalósítani, mint korábban, de nem tartják lehetetlennek.
A gazdasági növekedés további útja a termelékenység emelésén, a technológiai fejlesztéseken és a kapacitásbővítésen át vezet - emlékeztetett a miniszter. Ehhez kapcsolódva Csepreghy Nándor elismerte: az eddigi uniós támogatások nem járultak hozzá a termelékenység érdemi növekedéshez. Ennek ellenére a kancellária miniszterhelyettese úgy vélte, hogy nem tükrözi reálisan a magyar gazdaság állapotát a Világgazdasági Fórumnak a gazdasági versenyképességet értékelő rangsora, ahol folyamatosan veszítünk a helyezésünkből. Ezeket csupán "hangulat számoknak" nevezte, vagyis szerinte a rangsor szubjektívnek tekinthető.
Csepreghy sommás véleményének cáfolata azonban nem ellenzéki oldalról érkezett, ugyanis Trócsányi László igazságügyi miniszter, akinek szakmai felkészültségét és tapasztalatait aligha lehet kétségbe vonni, a Világgazdaság tegnapi számában megjelent cikkében így fogalmazott: A jogszabályok gyakori módosítása veszélyeztetheti a jogbiztonságot, a kiszámíthatóság hiánya negatívan hat a gazdasági szereplőkre, így a versenyképességre is. Az írás szerint mindig gondosan kell mérlegelni a módosítás szükségességét, ezért írja elő a jogalkotásról szóló törvény az igazságügyi miniszter feladataként a jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát. Az igazságügyi tárca jövőbeli, versenyképességgel összefüggő jogalkotási feladatai közül a miniszter kiemelte a választott bíráskodás szabályozását, a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének felülvizsgálatát, valamint a külföldi cégek Magyarországra való áttelepedésének megkönnyítését - írta Trócsányi László.
Nagy Márton ennek elérése érdekében a versenyképes adórendszer kialakítását, a kis- és középvállalatok fejlesztését, valamint az oktatásban és az egészségügyben elért eredményeket jelölte meg. Az MNB alelnöke Párizsban a nemzeti hírügynökségnek kifejtette: álláspontja szerint erre azért van szükség, hogy ne csak most legyen 3 százalékos a növekedés, hanem a jövőben is, sőt, sikeres fordulat esetén hosszú távon akár 4-5 százalékos növekedés sem elképzelhetetlen az MNB alelnöke szerint.
Gyenge versenyképességi besorolásunk oka, mint az a miniszter világos okfejtéséből kiderül: a jogbizonytalanság. Más oldalról közelítette meg a versenyképességét Samu János. A Concorde elemzési üzletágának vezetője szerint, ha régiós növekedésről gondolkozunk, elveszünk a materiális részletekben, megbűvölnek az uniós források, holott a növekedés nagyon fontos elemét jelentik meg a nem megfogható tényezők: tudás, innováció, technológiai fejlődés. Ezek segítik a források helyes felhasználását, a Világgazdasági Fórum éppen arra mutat rá, hogy ez az egyik legnagyobb hátrányunk. Az ázsiai országok ugyanis jócskán megelőznek bennünket ezekkel a mutatókkal, így pedig még inkább versenyhátrányba kerülünk.