A munkát az Audi Hungaria Zrt. motorgyárában állította le ideglenesen, mert a munkavállalók szerint az Audi nem vette figyelembe a szakszervezet béremeléssel kapcsolatos véleményét. A vállalat szerdán ugyan új ajánlattal ült tárgyalóasztalhoz, de az érdekvédők kérése ellenére titkosította a bérajánlását. Így a szakszervezeti vezetők a részletekről nem tudták a dolgozókat tájékoztatni.
Az AHFSZ 2017-ben és a jövőre egységes, bruttó 45-45 ezer forintos alapbéremelést javasolt, a választható béren kívüli keret összegét pedig az idei évre bruttó 600 ezer, 2018-ra pedig bruttó 620 ezer forintban kérte megállapítani. Emellett a vállalattal közösen kidolgozott jubileumi és lojalitás bónusz bevezetését kéri.
A sztrájkkal és a vitákkal kapcsolatban az AHFSZ elnöke, Németh Sándor nem kívánt nyilatkozni, de annyit elmondott a Népszavának, hogy a tárgyalások folytatódnak és reményeik szerint a legrövidebb időn belül megállapodhat a szakszervezet és a munkáltató.
Az Audinál és a többi járműipari vállalatnál már korábban is jelentős bérfeszültségek voltak és több helyen alakultak sztrájkbizottságok - említette László Zoltán, a Vasas Szakszervezet (VSZ) alelnöke a Népszavának. Egyszerre van jelen az ágazatban az irreálisan alacsony bér és az elvándorlás, a munkaerőhiány okozta túlterhelés. Éppen a létszámhiány miatt növekedhetnek a minőségi gondok, a minőségbiztosítás viszont emeli a költségeket. Ezért is engednek nehezebben a bérköveteléseknek a gyárak vezetői - vélte a VSZ alelnöke. Ráadásul az autógyártás technológia váltás előtt áll. Az elektromos autók mellett az "önvezető" gépkocsik kora is beköszönthet, s a hosszú távra tervező vállalatok a bizonytalanság miatt sem szívesen nyúlnak a kasszába.
A járműipar mellett a közösségi közlekedés cégeinél is folynak a bérharcok. A Budapesti Közlekedési Vállalatnál (BKV) ugyan egyelőre nem szerveznek munkabeszüntetést, de a hangulat meglehetősen paprikás. A szociális hozzájárulás idén januári 5 százalékos csökkentését követően a munkavállalók legalább 2-3 százalékos béremelési ajánlásra számítottak a hétfőn megkezdett bértárgyaláson, ami tárgyalási alapnak jó lett volna. Ehelyett a vállalat nulla százalékos "béremelési" szándékáról tájékoztatta az érdekvédelmi szervezetek képviselőit.
Ragaszkodunk a legalább két számjegyű béremeléshez, de alapul a szakszervezetek szövetségének 15 százalékos béremelési ajánlását vesszük - nyilatkozta a Népszavának az ezernél is több busz-, és villamosvezetőt, valamint alkalmazottat képviselő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke. Bár a BKV-nál szinte nincsenek is minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatott dolgozók, ám a bértorlódás hatása így is "begyűrűzik", hiszen jó néhányan lesznek, akik a kötelező béremelések után nagyjából az új garantált bérminimum szintjén kereshetnek.
A gondokat növeli, hogy már jelenleg is létszámhiánnyal küzd a vállalat. A 3-as metrófelújításakor a pótló buszok többletteljesítményt igényelnek. Miközben a vállalat kiszervezett több buszjáratot is, ami többe kerül mint más megoldás.
Egyre kevesebb a villamos vezető is. Előfordult, hogy oktató villamos vezetőket kellett forgalomba vezényelni - tette hozzá Nemes Gábor. A bértárgyalás jövő hétfőn folytatódik. A szakszervezeti elnök szerint a BKV vezetői is tisztában vannak a létszámhiánnyal, ezért is érthetetlen az időhúzás.
A fővárosi önkormányzat egy másik cégénél a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél (FKF Zrt.) a bérharc odáig fajult, hogy a HVDSZ 2000 szakszervezet elnökét és három tisztségviselő társát elbocsátotta a vállalat vezetése. Király András, a szakszervezet elnök az aszódi Richard Fritz gyár elbocsátott szakszervezeti elnöke mellett kedden tartott szolidarítási tüntetésen azt mondta, hogy a munkavállalók félnek, nem tudnak beleszólni a vállalatnál történő eseményekbe, ezért van szükség az érdekvédőkre. Szólt arról is, hogy a szakszervezetek és a szakszervezeti vezetők feladata a munkáltatók és a tulajdonosok tudomására hozni, hogy "ma Magyarországon bérből szinte nem tudnak megélni az emberek".
