Igazán nem értem a kormány önbizalomhiányát. Hiszen általában nem jellemző rájuk a túlzott szerénység. Miért hirdetik azt úton-útfélen, azt hogy Magyarország jobban teljesít? Mondjuk ki kerek perec: Magyarország legfeljebb jól teljesít. Vagy miért állítják a kemény munkától látszólag meggyötört, de bizakodó tekintetüket a jövőbe vető reklámfigurák azt, hogy Magyarország erősödik, amikor a kormány áldásos tevékenységének köszönhetően ma már egész Európa megtanulhatta, hogy Magyarország erős. Igazán van okunk a büszkeségre. Például sehol sem növekedett annyit az egy főre jutó stadionok száma, mint nálunk. Ezen e téren olyan jól állunk, hogy már exportra is jut belőlük. Ugyancsak a miénk a dicsőség az egészségügy átszervezésére vonatkozó elképzelések számát illetően.
Ezekből az elmúlt években olyan sok készült, hogy a megvalósításukra már nem is maradt idő és energia. Nem lehet panaszunk a közszolgálati televíziós csatornák számának gyarapodására sem. Ezek gomba módra szaporodnak, ha ilyen tempóban folytatják, előbb-utóbb kiszorítanak minden más csatornát a szolgáltatók kínálatából. Őszintén mondom: hálát adhatunk az égnek, hogy olyan kormányunk van, amelyik pénzt és fáradtságot nem kímélve ennyi gondot fordít a polgárok szellemi épülésére! Még azzal is törődnek, hogy a sportműsorok közben se maradjunk le a legfontosabb hírekről. És akkor még nem is beszéltünk legnagyobb büszkeségünkről, a falról, amellyel sikerült megakadályoznunk a migráns invázió begyűrűződését Magyarországra. Még csak az kéne, hogy elfoglalják a betöltetlen munkahelyeket, hiszen jól tudjuk, kevesebb dolgozóval sokkal hatékonyabb a munka! És ha már a munkánál tartunk: csak dicsérni lehet a kormányt azért is, mert rájött, felesleges sok haszontalansággal fecsérelni a leendő munkavállalók, a mai diákok idejét. Ahogy miniszterelnökünk igen helyesen megfogalmazta: az iskolai képzési rendszert közelebb kell vinni a gazdaság olajos, emberszagú valóságához.
Ennek köszönhetően előbb-utóbb mi leszünk az egymillió betanított munkás országa, de erre csak büszkék lehetünk, hiszen munkaalapú társadalmat építünk. És ez a munka fogja megalapozni a már ma is hihetetlenül magas nyugdíjakat, amelyek ráadásul a kormány gondoskodásának köszönhetően rohamtempóban növekednek. Arról nem is beszélve, hogy eltökéltségben és kreativitásban példát mutattunk az egész világnak és ma már mindenki bennünket irigyel, minket igyekszik utánozni. Szóval nem értem, miért az óvatos fogalmazás, hogy a kormány miért nem büszkébb a sikereire. Hiszen miniszterelnökünk is megmondta, Magyarország fekete bárányból sikertörténetté vált. Az ő szavaiban pedig nem illik kételkedni. Persze mindig vannak akadékoskodók, akik nem átallnak olyan statisztikákra hivatkozni, amelyek szerint a legtöbb gazdasági és szociális területen az utolsók között kullogunk. Szerintük Magyarország inkább erőlködik. Erőlködik, hogy ha másban nem is, de kommunikációban felvegye a versenyt a nálunk előbbre tartókkal, hogy legalább a szavak pótolják a tényleges teljesítményt. E bajkeverők szerint a nagy álmok kergetésének, a tények figyelmen kívül hagyásának előbb-utóbb keserves következményei lesznek. Szóval ideje lenne felébrednünk.
