A 2-3 éves bérmegállapodás keretében az időszak végére elérhetőnek látszik az érdekvédők 30 százalékos béremelési követelése. A Magyar Idők úgy tudja, a legmagasabb szintű tárgyalások a jövő héten folytatódnak, de például a MÁV és a vasutas szakszervezetek már pénteken tárgyalóasztalhoz ülnek egymással. A vasúttársaság 36 ezer dolgozójából 12 ezer főt érint a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelése - most olyan megállapodás körvonalazódik, amelyben minden dolgozó kapna bérfelzárkóztatást.
Az üzenet értelmében a kormány felülírta a korábbi tárgyalási menetrendet, amelyben azt ígérték, hogy január 20-ig összeállítanak egy béremelési ajánlást a különböző állami tulajdonú vállalatok számára. A versenyszférában tavaly november végén született megegyezés a 15 százalékos minimálbér és a 25 százalékos garantált bérminimum emelésről, ami az állami cégeknél évek óta elmaradt bérrendezések miatt komoly feszültségeket okozott a munkahelyeken. A kabinetnek az állam közszolgáltató cégeire vonatkozó döntése előtt a területen működő szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz), a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok január 17-én alakították ki előzetes álláspontjukat a szükséges béremelés mértékéről. Az egységes ajánlás rögzítése azért fontos, mert az egyes vállalatok nagyon eltérő mértékben látták megvalósíthatónak az emeléseket. A Mol Nyrt. csak 9 százalékot adna a dolgozóinak, azt is két év alatt, két részletben, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat a fővárostól kapott tavaly őszi 4,3 százalékos bérfejlesztés után nem akarta teljesíteni a bértömeg 10 százalékos emelésének követelését, inkább azonnali hatállyal kirúgta a bértárgyalásokat folytató szakszervezeti vezetőket, a vízügyi ágazat 30 százalékos béremelést szeretne elérni, a Volán társaságoknál pedig eltérő követelések és ajánlások hangzottak el az utóbbi hetekben.
A közüzemek bérhelyzetéről folytatott szakszervezeti tárgyaláson résztvevő 3 konföderáció és 11 ágazati szakszervezet közös nyilatkozatban szólította fel a kormányt arra, hogy még ebben a hónapban hozzák meg azokat az érdemi döntéseket, melyek szükségesek ahhoz, hogy vállalati szinten kedvező bérmegállapodások születhessenek.
A Magyar Idők tegnap megerősítette, a kormány is szeretne 2-3 éves megállapodást kötni a saját cégeivel, de nem készít előre ajánlást, inkább visszadobja a labdát az érdekvédőknek és vállalatvezetőknek: állapodjanak meg ők arról, mekkora emelés biztosítaná a munkavállalók megtartását, a munkabéke megteremtését. A kormányzati üzenet szerint ezt a kétoldalú megállapodást igazítják majd az erre a célra szánt költségvetési keret méretéhez. Korábban az szivárgott ki, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése 22 milliárd forintba kerül az állami vállalatoknak, az emelést a költségvetés állja, a további bérrendezésekre pedig akár 60 milliárdot is kész áldozni a kormány.
