A hazai sajtó sokat foglalkozott azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, illetve a Fidesz illetékesei hogyan ünnepelték Donald Trump megválasztását, majd elnökké való beiktatását. Azt a benyomást keltették, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok általuk remélt új alapokra helyezése azt jelenti, Budapest hirtelenjében rossz tanulóból jó tanulóvá válik Washingtonban, s az új Trump-adminisztráció a magyar kormány dicséretétől lesz majd hangos, Berlin, illetve Párizs pedig hamar elveszti eddigi vezető szerepét.
Csakhogy a magyar kormánynak akadnak más riválisai is, már ami a Trump kegyeibe való férkőzést illeti. Valóságos verseny alakult ki egyes közép-európai országok között. S bár novemberben Orbán Viktor az EU vezetői közül valóban elsőként gratulált Trumpnak megválasztásához, ebben a viadalban komoly helyzeti előnyben van Csehország, pontosabban Milos Zeman cseh elnök, aki korábban már számos kérdésben került szembe Bohuslav Sobotka miniszterelnök kormányával.
Csehország
Zeman hasonló helyzetben érzi magát, mint Orbán Viktor. Barack Obama elnöksége idején egyetlen alkalommal sem kapott meghívót a Fehér Házba, oroszbarát kijelentéseinek igen rossz visszhangjai miatt. Ám a republikánusok körében sem szerzett jó pontokat, mert egy ízben megkérdőjelezte azt az állítást, amely szerint az oroszok bevonultak Ukrajnába. John McCain republikánus szenátor nem rejtette véka alá Zemannal kapcsolatos véleményét. Két éve „nyugtalanítónak és igen szokatlannak” nevezte Zeman kijelentését. A Washington Post cikkében a „Kreml szóvivőjének” nevezte az euroszkepticizmustól sem visszariadó Zemant. Washingtonban azzal sem szerzett kivételes népszerűséget magának, hogy az Egyesült Államokban készült söröket „koszos víznek” minősítette.
Milos Zeman azonban most abban reménykedik, hogy Donald Trump színre lépésével minden másként lesz, s hirtelenjében ő lesz a jó fiú az amerikai adminisztráció szemében. Az esélyei nem is rosszak. Orbán Viktorhoz hasonlóan ő is elsők között gratulált az Unió vezetői közül Trump megválasztásához. „Stílusa nyers ugyan, de egyértelmű az, amit mond” – fejtette ki Zeman egy nappal az amerikai elnökválasztás után. Egy sor kérdésben hasonló a véleményük, kezdve a bevándorlóktól, a NATO-n, illetve az iszlám terrorizmuson át a nemzetállamok szerepének kiemeléséig. A cseh elnök szóvivője, Jirí Ovcácek közlése szerint Trump és Zeman már december elején hosszú telefonbeszélgetést folytatott egymással, s az ingatlanmágnás állítólag méltatta is Zemant amiatt, mert „egyedüli uniós államfőként” támogatta őt már a kampány során is.
Daniel Anyz cseh szakértő a prágai rádiónak elmondta, már egy idő óta a cseh külpolitika két központja működik. Az egyik a prágai Várban, az elnök székhelyén, a másik pedig a külügyminisztériumban. Az elnökválasztás előtt a cseh külügy Hillary Clintont preferálta, mert előre tudták, mit várhatnak tőle. „Donald Trump azonban teljesen más ügy” – fejtette ki a szakértő. Emlékeztet arra, hogy Orbán mellett Zeman támogatta nyíltan Trump megválasztását.
A cseh elnök sosem úriemberi mivoltáról volt ismert, s tény, stílusa nem áll távol Trumpétól. Nevetve ismételgette az amerikai elnökválasztási kampány során a milliárdosnak azt a megjegyzését, amely szerint ha Hillary Clinton nem tudta kielégíteni a férjét, akkor hogy tudna kielégíteni egy egész országot. „Akkor tartottam tőle, hogyan alakul a cseh-amerikai viszony, ha Hillary Clintont választják meg. De bejött Milos Zeman fogadása. Trump befutott. Nemrégiben a Washington Post interjút is készített a cseh elnökkel, kiemelve: meghívták a Fehér Házba az oroszbarát, muzulmánellenes cseh elnököt” – jelentette ki a szakértő. Mint mondta, Zeman nagy álma az volt, hogy Obama meghívja a Fehér Házba, s a prágai külügyet is arra biztatta, tegyen meg mindent ezért. Most ez Trump elnöksége alatt valósulhat meg számára. „Már cseh Donald Trumpnak is neveztek. Ezt azonban nem sértésnek, hanem kitüntetésnek érzem” – jegyezte meg egy ízben a cseh államfő.
A cseh elnöki szóvivő december végén megerősítette, áprilisban jöhet létre Trump és Zeman találkozója, amikor a cseh elnök egy zsidó szervezet kitüntetését veheti át.
Zeman elnökkel szemben Bohuslav Sobotka kormányfő jóval óvatosabb Trump megítélését illetően. Megválasztása után viccesen csak annyit mondott róla: ő legalább tudja, hol van Csehország. Ugyanakkor egy interjújában azt is megemlítette, nem hiszi azt, hogy különleges politikát folytatna Közép-Európával kapcsolatban. „Az a fontos, hogy Európa közös nevezőre tudjon jutni az Egyesült Államokkal” – fejtette ki. Zemannal vagy Orbánnal szemben a cseh miniszterelnök láthatóan nem hisz abban, hogy a közép-európai térségnek kiemelt szerepet szán majd Trump.
Szlovákia
A közép-európai vetélkedés Trump kegyeiért Szlovákiára is átterjedt. Tavaly novemberben még nagyon visszafogottan nyilatkozott az ingatlanmágnás sikere kapcsán Robert Fico. A szlovák miniszterelnök nem tartozott az elsők között gratulálók közé. Annyit mondott, hogy az amerikai elnökválasztás eredménye megmutatta: „világ és Szlovákia is teljesen más, mint ahogyan azt a sajtó beállítja”. Hozzátette, „meg kell hallgatnunk az embereket, ez most beigazolódott az Egyesült Államokban is”. A szintén a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Híd párt elnöke, Bugár Béla már jóval kritikusabban nyilatkozott akkor a megválasztott amerikai elnökről. „A jövő megmutatja, hogy az új elnök képes lesz-e átlépni a populizmus árnyékát, mely egész választási kampányát végigkísérte, hivatalában képes lesz-e valóban vállalni a felelősséget nemcsak azért, amilyen Amerika, hanem amilyen az egész világ lesz a következő négy évben” – fejtette ki Bugár Béla.
Trump beiktatása után Fico már hirtelenjében rájött arra, micsoda lehetőségeket rejt magában a milliárdos megválasztása. Elsősorban az amerikai-orosz viszony javulásának kedvező hatásairól beszélt. „Ha Donald Trump teljesíti a választási kampánya során tett ígéreteit, akkor az amerikai elnök posztján bekövetkezett változás pozitív lehet - jelentette ki Fico. A kormányfő Washington és Moszkva jövőbeli kapcsolatának alakulása kapcsán kijelentette: azt szeretné, ha Trump elképzelései a jó amerikai-orosz kapcsolatokról valóra válnának.
„Ha a nagyhatalmak között egyensúly van, a világban nagyobb a stabilitás" - mondta Fico. Hozzátette: figyelemmel kíséri, hogy valósággá válnak-e azok a kijelentések, amelyek az Egyesült Államok kisebb szerepvállalását és katonai jelenlétének csökkentését helyezték kilátásba.
„Ha erre sor kerül, ki kell mondanunk, mit fogunk csinálni, hogy például létrehozunk-e egy saját hadsereget. Egyszerűen reagálnunk kell majd" – jelentette ki a szlovák kormányfő.
Fico az év elején még meglepően józanul beszélt az EU jövőjéről. Felszólította az EU tagállamainak vezetőit, hagyjanak fel belügyekről szóló népszavazások szorgalmazásával, mert azok veszélyeztetik az EU-t és az eurót.
Fico ugyan a közép-európai vezetőkhöz hasonlóan bevándorlásellenes, s elutasítja a kötelező kvótákat, s enyhén szólva sosem állt tőle távol a populista politizálás, mégis jobban meg van kötve a keze más uniós politikusoknál, hiszen Szlovákiában az euró a fizetőeszköz. Fico tavaly migránskérdésben is kompromisszumot javasolt „rugalmas szolidaritás” címszóval, melynek lényege, hogy a kötelező kvótákat elutasító államok anyagi ellenszolgáltatással válthassák meg a menekültek befogadását.
Románia
Az új román kormány abban a szerencsés helyzetben van, hogy a tavaly novemberi amerikai elnökválasztáson még nem volt hatalmon, így Sorin Grindeanu szociáldemokrata-liberális kabinetje mondhatni teljesen tiszta lappal indul. A román vezetés tagjai egyre lelkesebben beszélnek az új amerikai elnökről. Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke azt írta Facebook-oldalán, hogy Sorin Grindeanu kormányfővel együtt közös vacsorán vett részt az Amerikai Egyesült Államok megválasztott elnökével, Donald Trumppal. „Az elnökkel tudattam szándékunkat arra vonatkozóan, hogy új szintre emeljük a Románia és az Amerikai Egyesült Államok közti stratégiai partnerséget. Donald Trump elnök így válaszolt nekem: „We will make it happen! Romania is important for us!" (Valóra fogjuk váltani! Románia fontos számunkra!) Meleg hangvételű, nyitott beszélgetés volt" - írta Dragnea Facebook-oldalára néhány fotó kíséretében.
Teodor Melescanu román külügyminiszter úgy vélte, „felértékelődhet” Románia szerepe és „az új amerikai biztonságpolitika egyik regionális pillérévé válhat”. A miniszter a közszolgálati televízióban úgy értékelt: az Egyesült Államok csökkenteni fogja katonai jelenlétét a világban, de szüksége lesz olyan pillérekre, amelyeket támaszpontként használhat egyik vagy másik régióban. „Ha megnézik Európa térképét, nyilvánvaló, hogy Romániának megvan az a nagy előnye és hátránya is egyben, hogy roppant érzékeny stratégiai övezetben helyezkedik el. Én lefogadnám, hogy Románia kiemelt szerepet kap ebben a térségben, és egyike lesz azon pilléreknek, amelyeket az amerikai adminisztráció használni fog külpolitikájában” - magyarázta a külügy vezetője. Melescanu reményét fejezte ki, hogy az új amerikai elnök Romániába is ellátogat majd. Emlékeztetett: George W. Bush személyében legutóbb republikánus amerikai elnök látogatott Romániába a 2008-as NATO-csúcs alkalmával.
Románia geopolitikai szempontból valóban különleges helyzetben van, már csak amiatt is, mert tavaly májusban Deveseluban avatták fel a NATO rakétavédelmi rendszerének romániai elemeit. A csaknem 170 hektáron elterülő, 800 millió dolláros költséggel megvalósult támaszpontra egyebek mellett ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas 44 elfogórakétát és egy nagy teljesítményű radart telepítettek.
Budapestnek több térségbeli riválisa akad tehát, de azt azért korai lenne kijelenteni, hogy új tavasz kezdődhet Közép-Európa és Washington viszonyában.
