John McCain arizonai és Lindsey Graham dél-karolinai szenátor már vasárnap közleményben tudatták, hogy noha aggasztónak találják Tillerson korábbi, kiterjedt oroszországi üzleti kapcsolatait és Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő viszonyát, ám úgy vélik, ennek ellenére hatékonyan tudná képviselni az Egyesült Államok érdekeit.
Marco Rubio floridai szenátor, aki a múlt heti meghallgatáson a legharciasabb kérdésekkel bombázta Tillersont, hétfőn már jelezte, hogy tekintettel a bizonytalan nemzetközi helyzetre, az amerikai külpolitika irányával kapcsolatos kétségekre, félreteszi a kétségeit, s ha nem is lelkesen, de igennel szavaz Tillerson kinevezésére. Rubio egyebek mellett azt kérdezte a nagy olajcég volt főnökétől, elismeri-e, hogy Putyin Szíriában háborús bűnöket követett el.
Mint kiderült, Rubio másfél órás különmegbeszélést folytatott Tillersonnal, aki szerinte kielégítő válaszokat adott több mint száz, írásban feltett kérdésére is. A floridai szenátor valószínűleg nem akart magára maradni, s miután McCain és Graham is rábólintott a poszt várományosára, ő sem akarta tovább hátráltatni a külügyminiszteri kinevezést. A USA Today napilap úgy értesült, Rubióra a háttérben még Dick Cheney volt alelnök – hivatali idejében az olajlobbi egyik fő szószólója – is nyomást gyakorolt Tillerson kinevezése érdekében.
Megkapta a szenátusi megerősítést a CIA-főnöki posztra jelölt Mike Pompeo kansasi képviselő, 66-32 arányban támogatták, több demokrata szenátor is igennel szavazott, egyedül Rand Paul, Kentucky állam szenátora szavazott nemmel. A tavalyi demokrata elnökaspiráns, Bernie Sanders szenátor azzal indokolta nem szavazatát, hogy Pompeo támogatta az NSA széleskörű adatgyűjtését.
