Kevesebb aktív kórházi ágyra lenne szükség a fővárosban és Pest megyében is – így reagált a Népszavának Kincses Gyula arra a hírre, hogy a napokban egy egészségügyi konferencián szóba került a budapesti egészségügyi fejlesztések és a közép-magyarországi régió ellátó kapacitásainak összehangolása. A korábbi egészségügyi államtitkár szerint a megyei és a budapesti ellátás közös tervezése már csak azért is fontos lenne, mert hiába alakítanak ki a fővárosban három, majd később négy, a nap 24 órájában és minden szakterületen fogadóképes nagy intézményt, a közép-magyarországi régió valamennyi betegét ezek nem lesznek képesek ellátni, csak a „nehéz” eseteket „viszik majd el”. Az egyszerűbb egészségügyi gondokat azonban kistérségi járóbeteg központokban vagy egynapos sebészeteken kellene ellátni, a megoldás tehát a szakértő szerint Pest megye teljes egészségügyi hálózatának átgondolt fejlesztése lenne.
Erre a következtetésre jutott a kiemelt budapesti fejlesztésekért felelős miniszteri biztos is, aki egy napokban megrendezett szakmai konferencián bejelentette, megkezdik a tárgyalásokat a megye kórházaival, valamint a járóbeteg szakrendelőivel is a feladatmegosztásról. Cserháti Péter azonban hozzátette, az önkormányzati tulajdonú rendelőknél ehhez új kormányhatározatot kell hozni, miközben március végére le kell tenniük a kormány asztalára az Egészséges Budapest Program első szakaszának végleges terveit és már dolgoznak a program második ütemének előkészítésén, aminek már be kell kerülni a jövő évi költségbe, s ennek elfogadását az idén is nyár elejére tervezi a kormány.
A fővárosi egészségügyi tervezés tehát egyre nagyobb kört vonna be a fejlesztési lehetőségekbe, ám eddig nem lehetett pontosan látni, milyen szerepet kaphatnak az elképzelésekben a Semmelweis Egyetem (SE) klinikái. Az intézményből kiszivárgott hírek alapján az InfoRádió arról számolt be, hogy napokon belül aláírhatják a megállapodást, amely szerint a Dél-budai szuperkórháznak a tavaly október végi kormányhatározat értelmében az újbudai Dobogó területén megépülő tömbjét megkapja az egyetem és azt saját osztályaival töltheti fel. Szóba került a belgyógyászat, sebészet, kardiológia átköltöztetése, amihez a Merényi Kórház traumatológiája is társulna. Állítólag azonban az eredeti elképzelésekkel szemben nem ezer, hanem csak 6-700 ágynak lesz helye az intézményben.
A budapesti fejlesztéseket össze kell hangolni az SE nemrég elkészült Semmelweis 21 című stratégiai tervével, amely önmagában 150 milliárd forintot igényelne és központi eleme a gyakorlati képzés fejlesztése. Lapunk érdeklődésére ennél többet nem árultak el az intézmény munkatársai, mondván, hogy a tervről még nem született meg a kormány döntése, bár első olvasatban már tárgyalták, ahogy előtte a stratégiai kabinet is. Annyit viszont megtudtunk, hogy napi vendég lett az egyetemen Palkovics László oktatási államtitkár, aki vélhetően a tervek összehangolásáról egyeztet.
Két hete, amikor hosszú halogatások után hivatalosan is átadták az egyetem külső klinikai tömbjében (az Üllői úton) megvalósult Korányi projekt új épületét - ahol az ortopédia és a radiológia mellett helyet kapott az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika is -, az oktatási államtitkár arról beszélt, hogy a Semmelweis 21 terv az elméleti és a gyakorlati kutatások és képzések fejlesztését, az egyetem Vas utcai karának megújítását, a Fogorvostudományi Kar laboratóriumának bővítését, és az idegsebészet, a sürgősségi ellátás, valamint a krónikus ellátás fejlesztését tartalmazza. Az orvosképzés továbbfejlesztését szolgáló elképzelések között szerepel ezen felül egy Budai Anya- és Gyermekegészségügyi Központ, klinika és egyetemi kórház létrehozása, a Városmajori Klinika és a Kútvölgyi Klinika fejlesztése is. Az pedig, hogy az egyeztetéseket nagyobbrészt nem az egészségügyi államtitkársághoz tartozó miniszteri biztos csapata végzi, egyben arról is árulkodik, hogy egyes klinikai részlegeknek a dél-budai szuperkórházba költöztetése nem az ő tervük, sokkal inkább az oktatási államtitkárságé.
Ha a javaslatot elfogadja a kormány, Cserháti Péter csapata nem először szorul háttérbe az orvostársadalom által egyébként egyre jobbnak ítélt szakmai javaslataival. A dél-budai centrum elhelyezésére ők a Szent Imre Kórház bővítését gondolták a legalkalmasabbnak, de a kormány végül a majdnem tucatnyi lehetséges terület közül a lakatlan, infrastruktúra és közlekedési lehetőségek nélküli, részben természeti védelem alatt álló Dobogót választotta, indoklást azóta sem hallottunk, miért.
A tervezett három budapesti centrum ellátási struktúrája már körvonalazódik, jelentette ki a miniszteri biztos a már említett egészségügyi konferencián, ahol a feladat nagyságát érzékeltetve sorolta, hogy az agyi katasztrófák ellátásának megszervezésétől a régi, nagy kórtermek megszüntetésén át a munkatársakat nővérszállók és bölcsődék építésével és felújításával csábító fejlesztésekig egy szerteágazó program megvalósításán dolgoznak. Az orvosegyetemet nem hozta szóba, de az ágazatban nem csodálkoznának, ha a politika megint átírná a korábbi szakmai terveket.
