Fejes Péter ügyész perbeszédében azt hangoztatta: fellebbezését arra alapozta, hogy az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék eljárási szabálysértést követett el, ítélete megalapozatlan és indoklási kötelezettségének sem tett eleget, így az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, nincs valós lehetőség annak vitatására. A Veszprémi Törvényszék bűncselekmény hiányában mentette fel a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól tavaly január 28-án. A törvényszék szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, amely miatt a töltés tönkrement.
Az ügyész álláspontja szerint a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójának voltak tervezési, kivitelezési és külső ellenőrzési hiányosságai, azonban ma már a személyi felelősök nem állapíthatók meg, de ha a vállalat vezetői időben beavatkoztak volna a katasztrófához vezető folyamatba, akkor a katasztrófa vagy egyáltalán nem történt volna meg, vagy nem úgy következett volna be. Fejes Péter a katasztrófához vezető okok között jelölte meg a X-es számú tározó északi falának megsüllyedését, a tározóban lévő víz mennyiségének növekedését, a gát külső falain jelentkező piros foltokat és a gátszakadás előtti utolsó két órában megnövekedett szivattyúteljesítményt.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
A vád szerint a vádlottak nemcsak "jólkarbantartási" kötelezettségüknek nem tettek eleget, de tájékoztatási kötelezettségüknek sem, mert nem értesítették azonnal sem a rendőrséget, a katasztrófavédelmet, a mentőket, sem az érintett települések polgármestereit, a polgári védelmet, a környezet- és természetvédelmi felügyelőséget, a vízügyi igazgatóságot és a MÁV-ot, amikor észlelték a gát átszakadását. Ha már a gát átszakadásakor értesítették volna a hatóságokat és az érintetteket, akkor csökkenthető lett volna a katasztrófa következménye - hangoztatta álláspontját az ügyész. Fejes Péter közölte, hogy a nyomozás során nem történt eljárási szabálysértés, de az elsőfokú tárgyalás során több is. Példaként említette, hogy a jegyzőkönyvekben számtalan az elírás és a hiányosság, a szakértők a nekik feltett kérdések megválaszolására "irreálisan rövid" időt kaptak, s a bíróság, ha ellentmondást talált a felkért szakértők véleménye és a tanúk vallomása között, akkor minden esetben a szakértők véleményére alapozta döntését.
Az ügyész beadványában arra kérte a táblabíróságot, hogy pártatlanság és részlehajlás miatt zárja ki a Veszprémi Törvényszéket egy esetleges új eljárás lefolytatása esetén.
Bánáti János, B. Zoltán elsőrendű vádlott ügyvédje védőbeszédében azt mondta, az ügyészi fellebbezés annak ellenére alaptalan, hogy "rendkívüli részletességgel mutat rá az elírásoktól kezdve olyan jogi konzekvenciákkal nem járó eltérésekre", amelyek azt a látszatot keltik, hogy számos olyan hiba történt az elsőfokú eljárás során, amelyet csak egy új elsőfokú eljárás tud kizárni. Hozzátette: a Veszprémi Törvényszék mindennek eleget tett, a tényállás megalapozott volt, s az ítélet minden tekintetben megfelelt a törvényeknek.
Beszélt arról is, hogy a szakértői véleményeket a bíróság helyesen értékelte. A szakértők a véleményekben kifejtették, hogy tervezési hibák vezettek az iszapömléshez, a tározó építésekor már "kódolva volt a katasztrófa". Álláspontja szerint mivel egyetlen hatóság sem írta elő monitoringrendszer felállítását, egyetlen vádlottnak sincs felelőssége abban, hogy a folyamatot nem állították meg, ráadásul semmilyen adat nem készült arról, hogy a monitoringrendszer tudta volna előre jelezni a tragédiát. Az ügy tárgyalása kedden védőbeszédekkel folytatódik.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
