A kormányfő a hétfői budapesti Lámfalussy-konferencián úgy vélekedett, hogy ez a mondat korábban nem hangozhatott volna el. Értékelése szerint ez a kijelentés Trumptól azt jelenti, hogy a bilaterális korszak köszöntött be.
"Engedélyt kaptunk a legmagasabb világi helyről, hogy nekünk is szabad magunkat az első helyre tenni. Nagy dolog ez, nagy szabadság, nagy ajándék" - kommentálta az új amerikai elnök szavait Orbán Viktor.
Szerinte a bilaterális megállapodások előtt nyílik meg a tér a katona- és a gazdaságpolitikában is.
Európának el kell eresztenie a föderalizmus illúzióját
A miniszterelnök szerint Európának el kell eresztenie "a föderalizmus illúzióját", és többpólusúvá kell tenni a kontinenst. Azt mondta: az európai kontinens egyre gyengébb, lassan már a regionális szereplő státuszáért is meg kell küzdenie. Európa nem tudta megvalósítani nagy céljait, például az euróval, az európai biztonságpolitikával és az eurázsiai gazdasági térséggel kapcsolatban sem. Szerinte ennek oka, hogy Brüsszel "egy utópia rabja lett", amit úgy hívnak, a nemzetek feletti Európa. Márpedig nincs európai nép, hanem európai népek vannak - hangoztatta.
A miniszterelnök elmondta, hogy új megállapodást kell kötni az Egyesült Államokkal a "hamvába halt" szabadkereskedelmi megállapodás helyett, az ugyanis nem jön létre. Megállapodást kell kötni továbbá Kínával, és újra elő kell venni Oroszország kérdését is - sorolta Európa teendőit, ezek között említve az európai védelmi szövetséget is.
Matolcsy: az EU gazdaságpolitikái megbuktak
Matolcsy György a konferencia megnyitó beszédében hangsúlyozta: ennek a konferenciának az "egyértelmű és kristálytiszta üzenete" az, hogy Európában, különösen az Európai Unióban (EU) hidakat kell építeni politikai, intellektuális, pénzügyi és emberi hidakat az EU és Kína között, az EU és a Távol-Kelet között.
Matolcsy György emlékeztetett: Lámfalussy Sándor többször hangsúlyozta a pénzügyi stabilitás fontosságát. Ami az eurót illeti, az ígéretes közös valuta rögös úton ment végig, "félintézkedések" közepette, ez azt eredményezte, a közös valutánk pozíciója meggyengült. Ennek egyik fő oka, hogy az EU gazdaságpolitikái megbuktak, ezt "mi megszorításoknak, megszorító intézkedéseknek nevezzük" - mutatott rá, ezek az intézkedések munkahelyek elvesztését eredményezik, a GDP növekedését megszüntetik, és bizalomvesztéshez vezetnek.
Pénzügyi stabilitásra van szükségünk, ennek segítségével munkahelyeket tudunk teremteni, de ezt nem megszorító intézkedésekkel kell elérni - mondta.
Európa nem maradhat a partvonalon
Az Európai Uniónak napirendre kell tűzni a közös kül- és védelmi politikát is, ha jelentős szereplő akar maradni a biztonsági kihívásokkal teli világban - mondta Jacques de Larosiere, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója.
Elismerte, hogy ebben sok a buktató, de sok a biztonsági feszültség, és egyre nagyobb külső erők jelennek meg. Az Egyesült Államok által nyújtott védelem egyre problematikusabb, Európa nem maradhat a partvonalon. Ehhez nagyobb költségvetésre is szükség van, ami túlmutat az egyes országok védelmi költségvetésén is - tette hozzá.
Az IMF volt vezérigazgatója szerint az EU akkor tudna határozottabb szerepet játszani a világban, ha a tagállamok közös álláspontot alakítanak ki a biztonsági és migrációs politikában. Ez nem kvótákat és hasonló intézkedéseket jelent, bár egyes országoknak, mint Németország, ezt biztosítani lehetne, ahol alacsony a reprodukciós ráta. Az uniónak saját határait szigorú, de szelektív migrációs politikával kellene megvédenie.
Ázsia és Európa kiegészíti egymást
A világ leghosszabb gazdasági folyosója jöhet létre az európai és az ázsiai piac sikeres összekapcsolásával, a két régió kiegészíti egymást, Európa komoly múltbeli tapasztalattal és magas szintű technológiával rendelkezik, míg Ázsiát a gyors növekedés, az óriási piaci kereslet és a munkaerő széles rendelkezésre állása jellemzi - mondta Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke.
A pénzintézet elnöke előadásában elsősorban a Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel, Afrikával és Európával összekötni kívánó, úgynevezett Egy övezet egy út kezdeményezés előnyeiről és eddigi eredményeiről beszélt, kiemelve a beruházások közül a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését, amelynek 2017-es befejezése hozzájárulhat Tien Kuo-li szerint ahhoz, hogy Magyarország regionális központtá váljon. Elmondta, az utóbbi három évben több mint 100 ország reagált kedvezően az egymástól elválasztott piacok összekötésére irányuló kezdeményezésre, 56 ország és számos nemzetközi szervezet egyetértési megállapodást írt alá Kínával.
Európában Magyarország elsőként csatlakozott ehhez a megállapodáshoz, ami nemcsak szimbolizálja a magyar kormány "nagyszerű jövőképét", hanem a két ország elképzeléseinek illeszkedését is mutatja - említette meg természetesen az elnök.
Megírtuk: Kínos pillanatok elé is nézhet ma Matolcsy György és Orbán Viktor, hiszen vendéglátóként több európai jegybank, valamint nemzetközi gazdasági szervezet magas rangú képviselője kérheti számon, mi folyik Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és kínos ügyek sorában keveredett elnöke ugyanis nem restellte az idén is megrendezni a Lámfalussy Konferenciát, amelyre 2014 óta rendszerint a globális gazdaságpolitika, ezen belül kiemelten a monetáris politika és a pénzügyi rendszer nemzetközi csúcsvezetői kapnak meghívást.
A kormányfő nem először lép színpadra Matolcsy rendezvényein. 2014-ben, az első ilyen konferencián Orbán kiállt egykori minisztere, örökös jobbkeze, a kétes ügyeiről ismert jegybankelnök-féle aktív, nem alkalmazkodó jegybanki politika mellett, de beszélt arról is: bár a jegybankok nem válhatnak a mindenkori kormányok eszközeivé, mégsem függetleníthetik magukat a környezetüktől. "Fontos, hogy a válság által sújtott világgazdaságban ezek az intézmények ne csak passzív alkalmazkodók, hanem cselekvő, felelős szervezetek legyenek, amelyek távlati célok érdekében dolgoznak."
Márpedig a Matolcsy-vezette jegybank nagyon is aktív: 2016 elején robbant ki a botrány annak kapcsán, hogy az MNB 250 milliárd forint közpénzt utalt ki mindenféle általa alapított alapítványnak. Hogy ezek az alapítványok mire költik a pénzt, azt nem akarták elárulni, sőt mi több, a Fidesz benyújtott egy törvényjavaslatot is, hogy közérdekű adatigénylésben se lehessen hozzáférni az információhoz. Az Alkotmánybíróság végül elkaszálta a törvényt, és kötelezte az alapítványokat, hogy adják ki, mire költötték az összeget.
Lásd még: Matolcsyt ma kiosztják Budapesten?
